Hírek
Pénteken délután tartották az Igmándi erőd projektátadó ünnepségét, melyen beszédet mondott Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter, Czunyiné dr. Bertalan Judit, térségünk országgyűlési képviselője, kormánybiztos és Dr. Molnár Attila, városunk polgármestere.
Czunyiné dr. Bertalan Judit térségünk országgyűlési képviselője, kormánybiztos kiemelte, hosszú idő telt el azóta, hogy a városvezetéssel célul tűzték ki, a gazdasági, infrastrukturális fejlődés mellett, a kulturális értékeket szem előtt tartva kell haladni előre. Komáromban az erődrendszernek fontos múltbéli üzenetei vannak, egy olyan városban vagyunk, amely a felvidéki kitelepítetteknek a lelki örökségét hordozza. 2013-ban a Monostori erőd megújításával, a múlttal való értékközösség és az abból való merítés, emlékállítás volt a cél. A Csillagerőd megújítása pedig megadta a kellő lendületet ahhoz, hogy merjünk nagyot álmodni és az Igmándi erőd felújítására is nyújtson be pályázatot a Monostori erőd vezetése és Komárom. Az erődrendszer tükrözi azt az erőt, ami a komáromiakban a történelmi korokon átívelően a magyarságot jelenti. A mai átadásnak kulturális, történelmi és előremutató üzenete, hogy meg mertük fogalmazni a célokat, mertünk nagyot álmodni és megvalósítani és nem állunk meg, hiszen az Igmándi erőd felújításának folytatódnia kell.
Komárom talán soha nem fejlődött akkora léptekkel, mint napjainkban, ezt példázza a frissen felújított Igmándi erőd átadása is, amiben fontos szerepe volt a kölcsönös tiszteletre alapuló magyar-szlovák együttműködésnek is - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter kiemelte, a kölcsönös tiszteletre alapuló magyar-szlovák együttműködés tette lehetővé Észak-Komáromban az Új Erőd, Dél-Komáromban pedig az Igmándi erőd felújítását, ami igen időszerű volt, mivel a Csillagerőd és a Monostori erőd korábbi felújítása ezek nélkül csak félsiker volt.
A két ország közösen pályázott európai uniós forrásokra, és el is nyertek erre a célra 600 millió forintot, ebből 230 millió forint jutott az Igmándi erőd felújítására, ahol ezáltal multifunkcionális közösségi tér jön létre, hogy a város polgárai újra birtokukba vehessék azt méltó módon.
"Itt volt bőven az ideje annak, hogy a komáromi erődrendszernek ezt az elemét is a történelem iránti tiszteletből, a Komáromban egykor a szabadságért és a szuverenitásért küzdő hősök iránti tiszteletből felújítsuk". A miniszter hangsúlyozta, a komáromi erődrendszer jelenleg várományosként szerepel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi listáján, azonban a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy véglegesen is felkerülhessen a jegyzékbe.
Szijjártó Péter kitért arra is, hogy a város talán soha nem fejlődött ekkora lépésekkel, mint napjainkban, ez szabad szemmel is messziről látható. Leszögezte: a kormány az utóbbi években tizenhét nagy vállalati beruházást támogatott Komáromban, amelyek révén 640 milliárd forintnyi beruházás, ezáltal pedig négyezer új munkahely jött létre. "Ez a város és a kormány együttműködésének eredménye. Ez a város is kellőképpen bemutatja azt, hogy a nagy ipari fejlesztések hogyan válnak a városlakók javára például egy új városközpont, például az óvodák, az iskolák és a bölcsődék felújítása által, például új sportpályák által, új orvosi rendelők, új piac által" - sorolta.
"És abban reménykedem, hogy június 9-én a komáromi választópolgárok majd olyan döntést hoznak, amely lehetővé teszi a kormány és a városvezetés együttműködésének folytatását annak érdekében, hogy Komárom továbbra is büszkeségre adhasson okot minden volt, jelenlegi és leendő komárominak" - mondta. A miniszter ezután rámutatott, hogy Komárom különleges helyzetben van, mint minden város, amelyet egyik napról a másikra szétválasztanak. Felidézte, hogy a Duna a kommunista diktatúra alatt elválasztotta a város két részét egymástól, hosszú sorokat kellett kiállni a hídon, ma viszont szerencsésebb időszakot élünk, az európai uniós és schengeni csatlakozással a folyó már inkább összeköti az itt élő embereket. Ennek kapcsán a Magyarország és Szlovákia közötti kapcsolatokat is érintette, emlékeztetve arra, hogy voltak bizonyos döccenők és mélypontok a viszonyban, amikor "a két ország politikai vezetése nem túl kulturált formában, a Dunán keresztül üvöltözve tudott maximum egymással kommunikálni". Szavai szerint azonban ez már a múlté, a kapcsolat mára rengeteget javult annak is köszönhetően, hogy mind a két kormány kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre törekszik, ami jobb mindenkinek. "Jobb a magyaroknak, jobb a szlovákoknak, jobb a felvidéki magyarságnak és jobb a nálunk élő szlovák közösségnek" – fogalmazott Szijjártó Péter.