Egésznapos programokkal várták az érdeklődőket november 25-én, a Szovjetunióba hurcolt politikai rabok és kényszermunkára ítéltek emléknapján.

(FOTÓ: Az emléknapot a Magyarock Dalszínház, Gulag – Mennyit bír ki az ember? című előadása zárta)

Délelőtt 10 órakor tárlatvezetéssel indult a program, majd 11 órától dr. Kovács Emőke, történész előadását hallgathatta meg a közönség. Ezt követően Szokolay Domokos, tudományos kutató kiállításmegnyitójára került sor, Magyar Gulag címmel.


(FOTÓ: Dr. Kovács Emőke, történész előadása)

- Ezzel a rendezvénnyel az volt a fő célunk, hogy az emberek figyelmét felkeltsük és ráfókuszáljuk az kommunista diktatúra sötét és félelmetes oldalára – magyarázta Kákonyi Gellért, a Monostori Erőd Nonprofit Kft kulturális szervezője.

Az emléknapot a Magyarock Dalszínház, Gulag – Mennyit bír ki az ember? című előadása zárta, amely méltó emléket állított az események elszenvedőinek.

Szokolay Domokos kiállítása december végéig tekinthető meg a Monostori Erődben, a KlapkArénában.

A Gulag kifejezés alatt a sztálini Szovjetunió egészét behálózó kényszermunkatábor-rendszert értjük. A táborokban a sztálini politika bel- és külföldi ellenzőit, hadifoglyokat, más ürüggyel vagy véletlenszerűen elhurcolt polgári lakosokat kemény fizikai munkára fogták, napi 10–12 órát dolgoztatták őket, miközben élelem- és egészségügyi ellátásukról alig gondoskodtak.

Jelentős különbség volt e két lágerrendszer esetében, hogy a foglyok odakerülése között komoly eltérés volt. Míg a GULAG büntetőlágereinek rabjait egyenként, személyre szóló, és többnyire koholt vádakra alapozott bírósági ítéletek alapján hurcolták el, addig a GUPVI lágerekbe tömegesen szállították az embereket kényszermunkatáborokba, lényegtelennek tartva azok személyének kilétét.

Magyarországról körülbelül 700 000 embert deportáltak a Gulag vagy GUPVI táboraiba, közülük 300 000 meghalt a rabság során. A Gulag-táborok egyik legismertebb foglya Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin orosz Nobel-díjas író, aki szabadulása után több könyvben írta meg élményeit az eredeti szovjet terminológia szerint „javító-nevelő munka” céljából létrehozott táborok életéről.