Szeptember 8-án emléktáblát avattak a szőnyi horgásztónál a helyi születésű Afrika-kutató, Nagy Endre tiszteletére. Az ünnepségen megjelent a híres vadász unokája, Cardoso Hubertus Andreas is.

Civil összefogással avattak emléktáblát a híres Afrika-kutató tiszteletére a szőnyi horgásztó partján. Az alkotást Bruncz János fafaragó mester készítette. Az esemény apropóján egy rajzpályázatot hirdettek a gyerekeknek, a felhívásra 110 pályamű érkezett.

Az ünnepség elején Dr. Kreft-Horváth Loránd alpolgármester köszöntötte a jelenlévőket, kiemelve, hogy a Kállay Ödön park most már nem csak a településrész jegyzőjének és történetírójának, de a méltán híres Afrika-kutatónak is emléket állít, a sort pedig folytatni szeretnék.

Dr. Schamschula György, volt közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter az eseményen arról beszélt, hogy a szőnyi születésű Nagy Endre két kontinens vadászatának ismerője és művelője volt. „Bárhol járt a világban, megmaradt magyar vadásznak. Örülnék, ha manapság is több ilyen Nagy Endre születne, nőne felé és hozzájárulna a magyarság hírnevének öregbítéséhez” – fogalmazott az egykori miniszter.

Csonki Zoltán, a Balatonedericsi Afrika Múzeum főmunkatársa röviden ismertette Nagy Endre kalandos és problémáktól sem mentes életútját.

Megtudtuk tőle, hogy a Kittenberger Kálmánnal rokonságban álló Nagy Endre már egészen fiatalon szívesen hallgatta az Afrikáról szóló történeteket, melyek láthatóan mély nyomot hagytak benne. 1952-ben lett az Opel család magánállatkertjének vezetője, Kenyában és Tanzániában gyűjtve be az állatokat. Már ekkor megfogalmazódott benne a gondolat, hogy a fekete kontinensen szeretne letelepedni. Vásárolt egy kávéültetvényt, illetve a Meru hegy lábánál kibérelt egy 25 ezer hektáros területet. Szafarikat szervezett, melyek iránt akkora volt az érdeklődés, hogy az egy éves várakozási idő sem volt ritka. A Kennedy család és Ernest Hemingway is Nagy Endrével vadászott.

Az Afrika-kutatónak jelentős szerepe volt abban, hogy 1971-ben Magyarország rendezze a vadászati világkiállítást. 1984-ben Balatonedericsen a család tulajdonába került vissza egy kúria, melyben múzeum jött létre, ami a mai napig látogatható. 1994-es haláláig maga Nagy Endre vezette itt a tárlatokat. Azt kérte, hogy hamvait Afrikában és Balatonedericsen temessék el. Sírja a Kilimandzsáróra néz, a hegy lábánál pedig egy tavat neveztek el róla.

Az emléktáblát Dr. Molnár Attila polgármester és az egyenesen Tanzániából érkező Cardoso Hubertus Andreas, Nagy Endre unokája leplezte le.

Az esemény a rajzverseny kiértékelésével ért véget, a műsorban közreműködött a Duna Népdalkör.