A légiótábor területén lévő 6000 négyzetméteres fürdőt három éve kutatják, minden szezonban 600–600 négyzetmétert vizsgálnak át. Az elmúlt kilenc hétben a fürdő meleg vizes traktusában dolgoztak.


Számadó Emese, a Komáromi Klapka György Múzeum igazgatója felhívta a figyelmet arra, az elmúlt harminc év leletanyaga immár méltó körülmények között, a Brigetio Öröksége Látogatóközpontban tekinthető meg, interaktív, látogatóbarát formában. Hozzátette, az ásatások még 1992-ben kezdődtek meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a komáromi múzeum együttműködésében.


A résztvevők látványásatást is megfigyelhettek, megtudhatták, milyen sokoldalú munkát végeznek a régészek és régész hallgatók, akiknek bontómunka, dokumentálás, leletcsomagolás is a feladatuk része. Önkéntesek is segítették a folyamatot, többen detektorokkal segítették a kisebb fém leletanyagok előkerítését. A legújabb és legszebb leleteket is meg lehetett nézni a helyszínen, de ezek egy részét korábban már a múzeumban is kiállították, a recepción kialakított tárolóban.


Dr. Bartus Dávid ásatásvezető régész, az ELTE dékánja arról beszélt, Brigetio az egyik legfontosabb római kori lelőhely hazánkban, és az egyetlen olyan, ahol több mint harminc éve tervszerű, tudományos ásatások vannak, a város és sok más szervezet támogatásának köszönhetően.


Felidézte, Brigetio három nagy részből állt: a polgárvárosból, a katonavárosból és a legiotáborból. Ez utóbbi helyszín több mint húszhektáros terület, itt zajlanak a jelenlegi ásatások. Az egész táborból háromezer négyzetmétert tártak eddig fel. A római korban mintegy hatezer katona állomásozott itt.

Az utóbbi években egy katonai fürdő feltárásán munkálkodnak, hatszáz négyzetmétert tártak fel ezen a nyáron is. Négy helyen nyitottak szelvényeket, egyebek mellett azokra a kérdésekre keresték a választ, hogy mikor építhették a fürdőt, milyen építési technikákat használtak.


Nagyon sok padlófűtés- elemet és két új meleg vizes medencét találtunk. Ezek közül az egyik szögletes, a másik félkör alakú. Ilyet itt korábban még nem tártunk fel. Az ezekhez csatlakozó fűtőterek, ún. praefurniumok, vagyis kazánházak szintén előkerültek, illetve olyan építészeti elemek, melyeknek köszönhetően egyértelművé vált, hogy ezeket a nagy – száz négyzetméternél is nagyobb – termeket kupolával, boltozattal fedték le. Emellett olyan rétegtani megfigyeléseket tettünk, melyekkel az egész fürdő keltezését, kronológiáját és periódusait tisztázni tudjuk. Az biztos, hogy a fürdő Kr. u. 101 és 105 között épült és a IV. század végén még használták, mert arról van adatunk, hogy a 370-es években felújítást végeztek rajta.


Feltételezhető, hogy az V. század elején is használatban voltak az épületek, de akkor már valószínű, hogy nem fürdőként funkcionáltak, ugyanis fűteni már nem tudták a termeket” – mondta el dr. Bartus Dávid, az ásatások vezetője, aki hozzátette, hogy tárgyi leletben szintén igen gazdag volt az idei ásatási év, csak pénzérméből több mint ezer darabot találtak, de kerültek elő bronztárgyak, szobrok, üveg- és kerámiatárgyak, valamint kisebb feliratos téglák.


Külön kiállítás a megtalált leletekből most nem nyílt, hiszen a Komáromi Napok alkalmából adták át a Brigetio Öröksége Látogatóközpontot, mely egy állandó római tárlattal rendelkezik. Az ásatások megkezdése óta heti rendszerességgel kiállították egy vitrinben a legérdekesebb, legszebb leleteket, melyek a restaurálást követően a látványraktárba kerülnek, ahol a látogatók megcsodálhatják majd.

Míg az előző években a nyílt napot követően még hetekig zajlott a munka, addig idén már péntekre föld alá kerülnek a geotextíliával lefedett épületmaradványok, ugyanis tavaly sajnálatos módon tolvajok garázdálkodtak a területen.


2024-ben a meleg vizes traktus további részeit kutatják majd, várhatóan izgalmas leletanyagokkal. A távlati cél pedig egy szabadtéri régészeti park kialakítása lesz.