2023. 04. 02.
Így épült újjá Komárom a bombázások után

Nemrég folytatódott az Endresz Csoport és a Komáromi Jókai Mór Könyvtár, Komáromiak, Komáromiaknak, Komáromról című előadás-sorozata, amelyre ezúttal március 29-én került sor a könyvtárban.

Az előadást Kovács Péter levéltáros tartotta, Komárom újjáépítése 1945-49 között címmel. A résztvevők többek közt megtudhatták, hogy miként semmisült meg számos meghatározó épület városunkban az 1944. július 2-án és október 2-án, majd az 1945. március 29-én történt légitámadások során.

A csapásokat követően romokban hevert a Lengyár, a vasúti pályaudvar, a sportpálya lelátója, a vágóhíd és számos lakóház is megrongálódott. A visszavonuló német hadsereg a vasúti hidat és az Erzsébet hidat is felrobbantotta. A támadásokban sok komáromi vesztette életét. A front átvonulása után szinte azonnal megkezdődött a város újjáépítése.

- Munkaidő után a hivatalnokok is a romok eltakarításhoz igyekeztek, valamint megszervezték az élelmiszer ellátást, a csatornahálózat újjáépítését, az elektromos áram telepítését. A város vízellátását ideiglenesen a Szent Imre kútból és a fürdő kútjából tudták megoldani – idézte fel a feljegyzéseket Kovács Péter.

A város összes munkása, iparosa, dolgozója és minden civil összefogott a környékbeli falvak lakóival együtt, hiszen az újjáépítés mellett a már itt állomásozó szovjet csapatokat is el kellett látni élelmiszerrel.

A városvezetés 1945-ben egy monumentális, három éves munkatervet fogadott el a város újjáépítésére, amelyben szerepelt többek közt egy tűzoltó laktanya, egy vágóhíd, egy új sporttelep és 50 lakás megépítése is. Később, az '50-es években épült fel a fürdő és a kultúrház, majd a 60-as években a víztorony.