2022. 10. 03.
100 éves a komáromi katolikus egyházközség
A jubileumi évforduló alkalmából tartott ünnepi szentmisét dr. Veres András megyéspüspök celebrálta. Az alkalmon részt vett Czunyiné dr. Bertalan Judit, térségünk országgyűlési képviselője, dr. Molnár Attila városunk polgármestere, valamint Vajda Bence, önkormányzati képviselő, a Pénzügyi Bizottság elnöke. Beszédet mondott Molnárné dr. Taár Izabella, a járási hivatal vezetője.
- Magyarország történelme, vérzivataros századai településeket pusztítottak, töröltek el és településeket törtek ketté. A trianoni békediktátum a határt a Duna vonalánál húzta meg, így az elcsatolt területeken maradtak közigazgatási és egyházügyi intézmények, épületek, itt sok mindent újra kellett kezdeni, de Ady Endre szavaival élve, ”az élet szent okokból élni akart” a Duna jobb partján maradt Komáromban is. E nehéz időkben az itt élőkön Trianon után az Istenhez fordulás segített.
.jpg)
Ilyen történelmi körülmények között 1922-ben 100 évvel ezelőtt itt Komáromban, a református egyházközség megalakulása után egy évvel önálló római katolikus lelkészi hivatal alakult Surányi Ferenc plébánossal.
A nagy háború utáni évtizedek sem hozták el a nyugalom éveit. Gondoljunk bele a II. világháború, az '56-os forradalom, a megtorlások évei, a kemény és puha diktatúra kemény napjai. Reménykedtek eleink, építkeztek úgy a lélekben, mint a tárgyi világban, mert mint hallottuk az építés napjai is voltak ez az időszak. Ekkor készült el a plébánia, az 1937 szeptemberében szentelt Jézus Szíve Római Katolikus Nagytemplom, az iskola, az óvoda, az új óvoda épülete. Ezek az eredmények megerősítették az egyházközség tagjait és derűssé tették, mert megtapasztalhatták Isten határtalan jóságát. Imádságban állhatatosak maradtunk és megadatott, hogy 100 év elteltével itt vagyunk és tiszta szívvel örülünk egymás létezésének, a megtartó isteni szeretetnek, gondviselésnek - szólt az egybegyűltekhez - Molnárné dr. Taár Izabella.
.jpg)
A szentmise végén dr. Veres András győri megyéspüspök egy Apor-ereklyét ajándékozott a komáromiaknak.
Apor Vilmos
Boldog báró altorjai Apor Vilmos (Segesvár, 1892. február 29. – Győr, 1945. április 2.) boldoggá avatott magyar vértanú püspök, a Győri egyházmegye főpásztora.
A neves erdélyi arisztokrata báró altorjai Apor család sarja. Édesapja báró altorjai Apor Gábor (1851–1898), az Ő Felsége Személye körüli magyar királyi minisztérium államtitkára, édesanyja gróf erdődi Pálffy Fidele (1863–1934).
1941. január 21-én győri püspökké nevezték ki. Február 24-én, 49 éves korában Gyulán szentelte püspökké.
A német megszállás és nyilas hatalomátvétel után felekezetre és etnikumra való tekintet nélkül állt ki az üldözöttek mellett. Keményen bírálta és ostorozta a fennálló rendet, személyesen kelt a kiszolgáltatottak védelmére a német és nyilas vezetőkkel szemben.
1945. március 28-án (nagyszerdán) megkezdődött Győr ostroma. A várost a visszavonuló németek is lőtték, találatot kapott a székesegyház is. A püspök minden menekülőt befogadott, a Püspökvár pincéiben több száz ember talált menedéket. Utolsó szentmiséjét is itt mutatta be nagycsütörtökön.
Március 30-án, miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta, egy szovjet katona dulakodás közben halálosan megsebesítette, április 2-án, húsvét hétfőn hajnali egy órakor belehalt sérüléseibe.
.jpg)
- Magyarország történelme, vérzivataros századai településeket pusztítottak, töröltek el és településeket törtek ketté. A trianoni békediktátum a határt a Duna vonalánál húzta meg, így az elcsatolt területeken maradtak közigazgatási és egyházügyi intézmények, épületek, itt sok mindent újra kellett kezdeni, de Ady Endre szavaival élve, ”az élet szent okokból élni akart” a Duna jobb partján maradt Komáromban is. E nehéz időkben az itt élőkön Trianon után az Istenhez fordulás segített.
Ilyen történelmi körülmények között 1922-ben 100 évvel ezelőtt itt Komáromban, a református egyházközség megalakulása után egy évvel önálló római katolikus lelkészi hivatal alakult Surányi Ferenc plébánossal.
A nagy háború utáni évtizedek sem hozták el a nyugalom éveit. Gondoljunk bele a II. világháború, az '56-os forradalom, a megtorlások évei, a kemény és puha diktatúra kemény napjai. Reménykedtek eleink, építkeztek úgy a lélekben, mint a tárgyi világban, mert mint hallottuk az építés napjai is voltak ez az időszak. Ekkor készült el a plébánia, az 1937 szeptemberében szentelt Jézus Szíve Római Katolikus Nagytemplom, az iskola, az óvoda, az új óvoda épülete. Ezek az eredmények megerősítették az egyházközség tagjait és derűssé tették, mert megtapasztalhatták Isten határtalan jóságát. Imádságban állhatatosak maradtunk és megadatott, hogy 100 év elteltével itt vagyunk és tiszta szívvel örülünk egymás létezésének, a megtartó isteni szeretetnek, gondviselésnek - szólt az egybegyűltekhez - Molnárné dr. Taár Izabella.
A szentmise végén dr. Veres András győri megyéspüspök egy Apor-ereklyét ajándékozott a komáromiaknak.
Apor Vilmos
Boldog báró altorjai Apor Vilmos (Segesvár, 1892. február 29. – Győr, 1945. április 2.) boldoggá avatott magyar vértanú püspök, a Győri egyházmegye főpásztora.
A neves erdélyi arisztokrata báró altorjai Apor család sarja. Édesapja báró altorjai Apor Gábor (1851–1898), az Ő Felsége Személye körüli magyar királyi minisztérium államtitkára, édesanyja gróf erdődi Pálffy Fidele (1863–1934).
1941. január 21-én győri püspökké nevezték ki. Február 24-én, 49 éves korában Gyulán szentelte püspökké.
A német megszállás és nyilas hatalomátvétel után felekezetre és etnikumra való tekintet nélkül állt ki az üldözöttek mellett. Keményen bírálta és ostorozta a fennálló rendet, személyesen kelt a kiszolgáltatottak védelmére a német és nyilas vezetőkkel szemben.
1945. március 28-án (nagyszerdán) megkezdődött Győr ostroma. A várost a visszavonuló németek is lőtték, találatot kapott a székesegyház is. A püspök minden menekülőt befogadott, a Püspökvár pincéiben több száz ember talált menedéket. Utolsó szentmiséjét is itt mutatta be nagycsütörtökön.
Március 30-án, miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta, egy szovjet katona dulakodás közben halálosan megsebesítette, április 2-án, húsvét hétfőn hajnali egy órakor belehalt sérüléseibe.
