A mandala ős indiai szanszkrit eredetű szóból ered, kört körcikket, korongot jelent, de sokkal több, mint egy geometriai forma. Eredetét tekintve leginkább a buddhista tibeti és indiai kultúrához köthető, ahol ma is, évezredek óta használják meditációs technikákhoz, gyakorlatokhoz. Mindezekről is mesél Nagy Árpádné Orosz Jutka, május 5-én nyílt tárlata.



Az alkotó elmondta, a mandala készítés meditatív tevékenység, amelynek során a középpontból kiindulva, a szabályosan ismétlődő színek és formák megfelelő energiát sugároznak. A keleti kultúrákban a mandalákat ma is a meditáció és az imádság szimbólumaként használják, a nyugati világban inkább díszítőelemként jelenik meg.

Nagy Árpádné lánya hatására három éve kezdett mandalakészítéssel foglalkozni, ez alatt az idő alatt több mint kétszáz különböző méretű mű született. Egy-egy alkotás elkészítése erős koncentrációt igényel. Annyira leköti az ember figyelmét, hogy az alkotói folyamat alatt megszűnik a tér és az idő.

A kiállítás május 29-ig látogatható.