A római császár 1646 év hunyt el városunkban. A Szőny-MOL lakótelepen található Valentinianus emlékműnél november 17-én tartott megemlékezésen, - melyen részt vett Takács József és Dombay Gábor önkormányzati képviselő is - dr. Gátfalvi-Delbó Gabriella, a Klapka György Múzeum igazgatóhelyettese idézte fel a korabeli történéseket.
- A késő római időszak egyik utolsó nagy formátumú császára Flavius Valentinianus néven született Dél-Pannoniában, a mai Horvátországban található Vinkovci területén 321 júliusában, tehát pont 1700 évvel ezelőtt. Valentinianus és testvére Valens katonai pályára léptek. Valentinianus lovassági parancsnok és lovassági tribunus volt, ez körülbelül a mai ezredesi rangnak felel meg. Amikor Iovianus császár meghalt, az összegyűlt vezetők Valentinianust közmegegyezés útján választották meg császárnak. Kikiáltását nem előzte meg gyilkosság, lázadás, polgárháború vagy ármánykodás. Nem sokkal később öccsét Valenst társcsászárrá nevezte ki, és Valens a keleti, míg Valentinianus a birodalom nyugati felében gyakorolta a hatalmat - mondta dr. Gátfalvi-Delbó Gabriella.
Valentinianus egész uralkodását a barbár germán népek elleni védekezés, vagy éppen az azokra rótt megtorlás jellemezte. Fő célja a határok védelme volt, több ezer kilométeren erősítette meg a folyami és a szárazföldi határt, sőt külső sáncként az ellenség területén is római erődöket akart építeni, ezeket azonban diplomáciailag nem készítette elő. Végül ez okozta a vesztét is. A kvádok 374-ben rajtaütöttek a Gödnél építkező katonákon, lemészárolták őket, az erőd befejezetlen is maradt. A kvádok a szarmatákkal szövetkezve betörtek a provinciába mindent elpusztítottak, ami az útjukba került, férfiakat, nőket és gyerekeket raboltak. Valentinianus megtorló hadjáratot indított, végül a kvádok béketárgyalásokat kezdeményeztek, aminek helyszíneként Valentinianus a brigetiói légiótábort jelölte meg.
375 őszén a római katonai csapatok, élükön Valentinianus császárral, már a téli szálláshelyükön készültek az új évre. Vártak a csatára, illetve az azt megelőző tárgyalásokra. -Az elmúlt évek brigetiói ásatásinak köszönhetően azonosítottak egy nagy méretű apszisos épületet, a légiótábor északi részén, ami megfelelő méretű és küllemű lehetett a császári fogadására. Ez az épület lehetett a tárgyalások helyszíne is. A tárgyalások hevében a császár agyvérzést kapott. Valentinianus 55 évesen, uralkodásának 100 nap híján a tizenkettedik évében elhunyt. Utódját, az alig 4 éves kisfiát pár nappal később II. Valentinianus néven kiáltották ki császárrá, azonban a Római-birodalom már nem tudta visszanyerni régi tündöklését - tette hozzá dr. Gátfalvi-Delbó Gabriella.
I. Valentinianus halála után mintegy 100 éves hanyatlást követően, 476-ban az egykor hatalmas kiterjedésű birodalmat a népvándorlás viharai elsöpörték a térképről.