2021. 01. 15.
Megjelent a „Komáromi láda” kifestő könyv
A Komárom-Esztergom Megyei Népművészeti Egyesület 2005-ben tartotta első értékmentő konferenciáját, melynek témája: a Komáromi láda, a komáromi „pingáló asztalosok mestersége volt. A kétévente megrendezett sorozat Kecskés László múzeumalapító, helytörténész: „Komáromi mesterségek” című műve nyomán, a helyi mesterségek feldolgozását célozta meg. A Komáromi ládáról az elmúlt időszakban egy összefoglaló dokumentáció született, mely most egy ismeretterjesztő kifestő könyv formájában került bemutatásra.
- Ahhoz képest, hogy Komárom volt a „pingáló asztalosok” bölcsője, kevés a felhasználható irodalom és a legtöbb láda nem Komáromban, hanem a Néprajzi Múzeumban és a Vajdaságban található meg, hiszen ott közel 200 festett ládát is nyilvántartanak – mondta Nyikus Anna, a Komárom Esztergom Megyei Népművészeti Egyesület (KEM) vezetője.
A kutatás, a tanítás és a tanulás párhuzamosan folyt a konferenciákon. A résztvevők két mestertől Cz. Budai Katalin bútorfestő nép iparművésztől és tanítványától, Molnárné Szabó Katalintól tanulhatták a fogásokat. A képzéseket követően a tudást iskolásoknak és óvodásoknak, valamint felnőtt csoportoknak adták tovább.
- A könyv előszavát dr. Liszka József, néprajzkutató jegyzi. A komáromi „pingáló asztalosok” történetéről Számadó Emese, a Komáromi, Klapka György Múzeum igazgatója írt, a kötet illusztrációit pedig Ölveczky Gábor grafikus készítette. 11 oldalon, 11 színes láda látható, mindegyik alatt festhető, színezhető motívum van, a gyerekek nagy örömére pedig a kifestőt egy népmese is gazdagítja – tette hozzá Nyikus Anna.
A kutatómunka mellett elindítottak egy úgynevezett örökbefogadó programot is, mellyel a Komáromi ládák tárát szeretnék gyarapítani.
A kutatások során a megyénkben számos településre, Komárom mellett többek közt Lábatlanra, Nyergesújfalura, Csolnokra, Tatára, Tatabányára, vagy épp Dabasra is eljutottak az alkotók, de a Vajdaságban és Pekingben is tartottak továbbképzést az ottani közművelődési szakembereknek.
A „Kutatás, tanulás, tanítás Komáromi láda, komáromi pingáló asztalosok mestersége” elnevezésű projektet a Csoóri Sándor Alapon keresztül a Magyar Művészeti Akadémia támogattatta.
- Ahhoz képest, hogy Komárom volt a „pingáló asztalosok” bölcsője, kevés a felhasználható irodalom és a legtöbb láda nem Komáromban, hanem a Néprajzi Múzeumban és a Vajdaságban található meg, hiszen ott közel 200 festett ládát is nyilvántartanak – mondta Nyikus Anna, a Komárom Esztergom Megyei Népművészeti Egyesület (KEM) vezetője.
A kutatás, a tanítás és a tanulás párhuzamosan folyt a konferenciákon. A résztvevők két mestertől Cz. Budai Katalin bútorfestő nép iparművésztől és tanítványától, Molnárné Szabó Katalintól tanulhatták a fogásokat. A képzéseket követően a tudást iskolásoknak és óvodásoknak, valamint felnőtt csoportoknak adták tovább.
- A könyv előszavát dr. Liszka József, néprajzkutató jegyzi. A komáromi „pingáló asztalosok” történetéről Számadó Emese, a Komáromi, Klapka György Múzeum igazgatója írt, a kötet illusztrációit pedig Ölveczky Gábor grafikus készítette. 11 oldalon, 11 színes láda látható, mindegyik alatt festhető, színezhető motívum van, a gyerekek nagy örömére pedig a kifestőt egy népmese is gazdagítja – tette hozzá Nyikus Anna.
A kutatómunka mellett elindítottak egy úgynevezett örökbefogadó programot is, mellyel a Komáromi ládák tárát szeretnék gyarapítani.
A kutatások során a megyénkben számos településre, Komárom mellett többek közt Lábatlanra, Nyergesújfalura, Csolnokra, Tatára, Tatabányára, vagy épp Dabasra is eljutottak az alkotók, de a Vajdaságban és Pekingben is tartottak továbbképzést az ottani közművelődési szakembereknek.
A „Kutatás, tanulás, tanítás Komáromi láda, komáromi pingáló asztalosok mestersége” elnevezésű projektet a Csoóri Sándor Alapon keresztül a Magyar Művészeti Akadémia támogattatta.
