Advent a várakozás, a remény, a Megváltó születésére való előkészületek időszaka, amely a karácsonyt megelőző negyedik vasárnapon kezdődik és december 24-ig tart. A néphagyomány másik jeles napja a november 30-ra eső András nap. Az emberek ezen a napon Szent András apostolra emlékeznek. Nyikus Anna, a Petőfi Sándor Művelődési Ház szakmai vezetője elmondta, hogy a magyar néphagyományban számos népszokás kapcsolódott András napjához.

- Gyakran főztek gombócot, melyekbe fiú neveket rejtettek. A hiedelem szerint, amelyik gombóc először jött fel a víz tetejére, a benne főtt fiú lesz a lány jövendőbelije. Érdekesség, hogy a zsúpot, - mellyel a háztetőket is befedték - megrázták. Ha búza esett ki a zsúpból, gazdag kérőre számíthattak, amennyiben rozsmag pottyant ki, szegény ember jött leánykérőbe. Ha netán pondró esett a földre, az azt üzente, hogy a leány már a következő évben áldott állapotban lesz.

Ismert szokás volt az úgynevezett „hallagtózás.” A fiatal lányok felálltak a szemétdomb tetejére és azt hallhatták, hogy melyik irányból érkezik kutyaugatás. Amely irányból jött a hang, arra lakott a leendő párjuk. Megrugdalták a disznóól ajtaját. Amennyiben a koca röfögött vissza, özvegy ember volt a leendő kérő, amennyiben valamelyik malac, fiatal legényt várhattak.

Természetesen a legények körében is jelen volt a kíváncsiság. Náluk az volt a szokás, hogy 13 cédulára különféle lányneveket írtak fel, melyeket aztán egyesével, Luca napjáig eldobáltak. Az utolsó cédulán olvasható lány neve volt a jövendőbeli feleség.

- Mint minden jeles naphoz, András napjához is kapcsolódott időjóslás is. A legelterjedtebb a hagyma jóslás volt. Egy hagymát 12 cikkre vágtak, a hónapok szerint, majd a szeleteket megsózták és amelyik leghamarabb levet engedett, arra a hónapra több esőt, nedvességet várhattak.

Faluhelyen ezen a napon kezdődtek a disznó vágások, melyek egészen a farsangi időszakig tartottak.

Advent első vasárnapja ebben az évben november 29-ére esik, ezen a napon gyúl ki az adventi koszorú első gyertyájának fénye. Az advent eredete a IV. századra tehető, mivel ebben az időben a felnőtt keresztséget egy négy hetes várakozás előzte meg. Az V. században vált jelentősebb ünneppé, először hathetes, majd VII. Gergely pápa határozata alapján négyhetes időszakká.

- Az első adventi koszorút egy evangélikus lelkipásztor készítette, 24 gyertyával, mely az idők folyamán 4 gyertyássá egyszerűsödött. A gyermekek számára az adventi naptár elkészítése a XIX. században kezdődött, egy német édesanya ötlete alapján, akinek gyermeke nagyon türelmetlenül várta a karácsonyt, és egy olyan naptárt készített, amely kinyitható kis ablakokkal voltak ellátva, s mindegyik ablakban egy kis ajándék volt elrejtve – zárta gondolatait Nyikus Anna.