A koronavírus járvány sosem látott társadalmi és gazdasági feszültséget hozott 2020-ban. Nagyon nehéz évünk volt, személyes tragédiáktól sem volt mentes az elmúlt időszak. Ugyanakkor talán már látszik a fény az alagút végén! A vakcina elérhető távolságban van. Dr. Molnár Attila polgármestert Komárom kilátásairól kérdeztük, és szóba került egy új városközpont építésének lehetősége is.

- A járvány okozta negatív tendenciákat érdemes több oldalról is megvizsgálnunk. Az első és legfontosabb a közegészségügyi aspektus, az emberi életek védelme, hiszen minden élet számít! Ugyanakkor sajnos nem mehetünk el szó nélkül amellett a tény mellett sem, hogy a járvány bizony óriási gazdasági kihívás elé állít nem csupán minket városvezetőket, de ugyanígy a magyar kormányzatot, sőt úgy európai, mind világviszonylatban is felfoghatatlan gazdasági károkat okozott és okoz majd! Ma hazánk legbefolyásosabb pénzügyi szakemberi mind azon fáradoznak, hogy a járvány által megtépázott költségvetést egyensúlyba hozzák, hogy a munkahelyeket megtartsák és újakat termetesnek, hogy ösztönözzék az értékteremtő beruházásokat, hogy minden magyar azt érezze, együtt újra sikerülni fog! Komáromban is nap mint nap ezen dolgozunk!

- A járvány második hullámának ősz eleji felfutásának idején városunk az elsők között vezetett be szigorításokat, melyek voltak ezek?

A megbetegedések számának hirtelen szeptemberi növekedésekor ismét életbe léptettük azokat a szabályokat, amelyek tavasszal már egyszer eredményre vezettek a járvány lassításában. A helyi idősek házában látogatási tilalom lépett érvénybe, amely ugyanúgy vonatkozott a Selye János Kórházra is. A bölcsődékben és az óvodákban a korábban bevezetett zsiliprendszer maradt érvényben, eszerint a szülők még az ajtóban átadják a gyermeket és nem mennek beljebb az épületbe, (ez alól csak a beszoktatás alatt lévő gyermekek szülője kivétel), valamint előírtuk a maszkhasználatot és a kézfertőtlenítést is.

Dr. Kreft-Horváth Loránd egészségügyért felelős alpolgármester úr megelőzve az október 1-től bevezetett országos intézkedéseket már korábban elrendelte, hogy a komáromi oktató-nevelő intézményekben mérjék a gyerekek, a diákok, a tanárok és az ott dolgozók testhőmérsékletét. Az esetszámok növekedésével aztán szintén az országos szigorításokhoz igazodva valamennyi önkormányzati tulajdonú épület közösségi tereiben, folyosóin, mellékhelyiségeiben kötelezővé tettük a maszk használatát, a Városházán az anyakönyvi ügyek kivételével szüneteltetjük a személyes ügyfélfogadást, a Komáromi Tám-Pont Család- és Gyermekjóléti Intézményben szintén szünetel a személyes ügyfélfogadás. Bezárt a Komáromi Klapka György Múzeum, a dr. Juba Ferenc Magyar Tengerészettörténeti Gyűjtemény, a könyvtár, valamint a Monostori erőd és bezártak az önkormányzati tulajdonú szabadidős és kulturális létesítmények (Petőfi Sándor Művelődési Ház, Dózsa György Művelődési Ház, Városi Sportcsarnok, a molaji tornaterem) csakúgy, mint a kültéri sportlétesítmények (Czibor Zoltán Városi Sporttelep, a molaji sporttelep, a Berecz Dezső Sporttelep) és a Brigetio Gyógyfürdő is.

Az önkormányzat a járványvédelmi alapba történt befizetésekből nagyarányú tesztelési programba kezdett, melybe nem csupán a Városháza dolgozói, de az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, a városi alapellátásban, valamennyi intézményünkben és a szociális szférában szolgálatot teljesítők is beletartoztak. Nagyon sok helyi magánszemély és gazdasági társaság jelezte, hogy szeretne részese lenni a helyi védekezésnek, épp ezért hívtuk életre a koronavírus védelmi alapot. Ezúton is nagyon köszönöm a közös társadalmi felelősségvállalást, a komáromi kis- és középvállalkozások, magánszemélyek adományait. Mindannyiunkra, így az önkormányzatra is óriási terhet ró anyagilag a védekezés, épp ezért köszönöm, hogy sokan támogatják a koronavírus védelmi alapot (12029004-00204291-00300007). Az ide befolyó pénzösszeget a járvány elleni fellépésre fordítjuk itt helyben, Komáromban! Megjegyzem a Tourinform Irodában továbbra is vásárolható a Komárom-logós maszk. Az eladásból származó bevétel is a védelmi alapba kerül.

A jogszabálynak megfelelően megalkottam a közterületi maszkviselésre vonatkozó rendeletet is, amely november 11-től kötelezővé teszi a maszk használatát városunkban az oktatási, nevelési, egészségügyi és szociális intézmények, valamint üzletek, hivatalok, társasházak 100 m-es körzetében, valamint a játszótereken és buszmegállókban is. Ennek betartását a rendőrség, valamint a közterület-felügyelet munkatársai is ellenőrzik.

Ha ezekhez hozzátesszük, hogy a kormány november végén megkezdte valamennyi pedagógus, óvodai, bölcsődei és szociális dolgozó tesztelését, akkor talán elmondhatjuk, hogy lehetőségeinkhez mérten mindent megpróbáltunk és megpróbálunk megtenni a járvány lassítása érdekében. A cél eléréséhez persze legfőképpen mi magunk kellünk, a mi magatartásunk a legfontosabb, ezért soha ne feledkezzünk meg a maszkhasználatról, a kézfertőtlenítésről és a megfelelő távolság betartásáról! Itt ragadom meg az alkalmat, hogy megköszönjem mindenkinek a védekezésben nyújtott emberfeletti szolgálatot!

- Polgármester úr ebben a heroikus küzdelemben mit mutatnak a számok?

- Az őszi hullám első heteiben néhány fő napi megbetegedést regisztráltunk Komáromban, aztán ahogy az országos esetszám nőni kezdett, úgy ugrott meg nálunk ez az adat. November elején volt olyan nap, amikor alulról súrolta a harmincat az esetszám, és sajnos több komáromit el is vesztettünk. Ezúton is együttérzésemet és őszinte részvétemet szeretném kifejezni a családok részére, fontos tudniuk, hogy Komárom Város Önkormányzatára mindenben számíthatnak a későbbiekben is! Most november 22-én, vasárnap beszélgetünk és azt tudom elmondani, hogy a szigorító intézkedéseknek köszönhetően egyelőre mérséklődni látszik a napi igazolt új koronavírus-esetek száma, például pénteken 16 új fertőzöttünk volt, szombaton nem volt igazolt pozitív eset a városban, míg a mai nap 4 regisztrált esetről szereztünk tudomást.

- A kormány november 4-től ismét veszélyhelyzetet hirdetett hazánkban…

- Beszélgetésünk idején ez a különleges jogrend még fennáll. Éjfél és reggel 5 óra között mindenki köteles a lakóhelyén, a tartózkodási helyén vagy a szálláshelyén tartózkodni. Azt csak munkavégzés, a munkavégzés helyére történő közlekedés, a munkavégzés helyéről a lakóhelyre, a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő közlekedés céljából lehet elhagyni, vagy ha egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet áll fenn, illetve életvédelmi céllal. Részben, vagy egészében nyitvatartási korlátozásra kerültek a tömegesen látogatható helyek. Természetesen mindezen intézkedések a mi életünket is befolyásolták, itt Komáromban. Az önkormányzati munkát a veszélyhelyzet akként érinti, hogy annak megszüntetéséig a testület nem ülésezik, annak jogait a polgármester gyakorolja.

Sajnálatosnak tartom, hogy mind országosan, mind Komáromban vannak olyanok, akik nem a védekezéssel foglalkoznak, hanem az abban résztvevőket támadják, folyamatosan hiszterizálni próbálják a közvéleményt, és kizárólag a politikai hangulatkeltésben érdekeltek! Szégyenteljes magatartás ez, ennek nem itt és nem most van a helye! Ettől függetlenül jómagam ugyanúgy viszem tovább az ügyeket, mint „békeidőben”. A képviselők online módon szavaznak, véleményezik a testületi anyagokat, hiszen a kollektív bölcsességre most mindennél nagyobb szükség van!

- Eddig főként a járvány egészségügyi vonatkozásairól beszélgettünk, de mit próbál tenni az önkormányzat a gazdaság területén?

- Kétségeink ne legyenek, azok a negatív tendenciák, amelyek az utóbbi hónapokban elindultak a következő időszakban csak még inkább be fognak gyűrűzni. Ugyanakkor Magyarországnak és Komáromnak működnie kell! Ez pedig nem mehet másként, csak beruházással, beruházással és beruházással. Ha van munkahely, ha van, munka, akkor minden van! A helyi kis- és középvállalkozások, valamint nagyvállatok működése az alapja, hogy Komáromban egészen kivételes kedvezményrendszerrel tudjuk segíteni a családokat. Itt nem csupán az út-, utca-, járdafelújításokra, a közvilágítási bővítésre, a civil szervezeteink és sportegyesületeink támogatásra kell gondolni, hanem olyanokra is mint az újszülöttek után járó kelengyepénz, az első házasok támogatása, a kismamák és a diákok helyi járatokon való utazási költségeinek átvállalása, a térítésmentesen biztosított bölcsődei és óvodai gyermekétkezés, a „Minden komáromi gyermek tanuljon meg úszni!” program, a hétvégi sebészeti ambulancia és a gyermekügyelet finanszírozása, a térítésmentesen igényelhető rotavírus elleni védőoltás, a 70 éven felüliek szemétszállítási díjának átvállalása, a kedvezményes telekvásárlási lehetőség biztosítása a CSOK-támogatásban részesült családoknak, vagy épp a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerben való részvétel. Igaz, hogy az utóbbi hetekben elindult egyfajta polémia az iparűzési adó tekintetében, de a kormány elé még nem került érdemi javaslat. A magam részéről azt gondolom, várjuk meg türelemmel az egyeztetések végét, reményeim szerint megnyugtató válasz fog születni a kérdésben.

- Ha már a beruházásoknál tartunk, néhány napja Czunyiné dr. Bertalan Judit térségünk országgyűlési képviselőjétől kaptuk a hírt, hogy Komárom 1,4 milliárd forint támogatást kapott a Gazdaságvédelmi Alap terhére…

- Igen, és ami ennél is jobb hír, hogy ezt az összeget nem csupán az ipari park bővítésére, de zajvédelmi feladatok ellátásra is fordíthatjuk, így megszűnhet a több koppánymonostori család által jelzett, az ipari park felől beszűrődő időszakos zajhatás is.

- Polgármester úr nemrég Vajda Bence önkormányzati képviselővel, a pénzügyi bizottság elnökével jelentkezett egy podcastban város közösségi oldalán, ott többek között elhangzott az is, hogy új városközpont építésén gondolkodnak a Lengyár területén.

- Igen, ez egy hat hektáros terület, amely a városunk szívében helyezkedik el. A képviselőtársak nagy többségével egyetértünk abban, hogy megvásároljuk ezt a részt. Ennek több oka is van. Egyrészt sajnos vannak már kedvezőtlen tapasztalataink az „elszalasztott lehetőségek” terén. Gondoljunk csak a gyermekváros épületegyüttesére, ami kapcsán az akkori képviselő-testület nem élt az elővásárlási jogával, így jelenleg is egy magáncég tulajdonában van. Az állapota viszont annyira leromlott, hogy a szakemberek szerint felújítani már nem, csak elbontani lehet. A cég ugyanakkor horribilis vételárat kér érte. Épp ezért úgy vélem, még egy ilyen torzóra nincs szükség a városban. Igen, nehéz gazdasági helyzetben vagyunk, de épp ezért kell előre menekülnünk! Muszáj, hogy rendelkeznünk jövőképpel, hosszútávú városfejlesztési elgondolásokkal! A Lengyár ügyében most kell lépnünk, az ingatlan most eladó, amennyiben ezt mi nem tesszük meg, annak területét feldarabolják egy részét valószínűleg értékesítik, más része az enyészeté lehet. Az egykori gyárterület vételárát pedig olyan önkormányzati ingatlanok eladásából tudjuk majd fedezni, mint a Csokonai Művelődési Központ, a szőnyi kisiskola, vagy épp a Vállalkozók háza, amelyek jelenleg funkció nélkül, üresen állnak a városban, fenntartásuk viszont éves szinten több millió forintot emészt fel. Szándékunk szerint a Lengyár területén épülne fel az új komáromi városközpont, kulturális és sportcélú létesítményekkel, könyvtárral, rendezvényhelyszínekkel, családi feltöltődést kínáló szolgáltatásokkal. Azt se felejtsük el, hogy szemben ezzel a területtel ott az új múzeum, amely ELTE gyakorlati régészképzésének is helyszínt ad majd. A pezsgő, színes belvárosi élet központi terévé kell, hogy váljon a ma még szürke lengyári rész. Városunk jövőjének egyik kulcsa a turizmus fejlesztése. Ehhez létfontosságú egy megfelelő infrastruktúrával rendelkező vonzó városközpont megépítése. Tudom, hogy Komárom előtt nagyszerű jövő áll, én pedig, míg a komáromiak ebben támogatnak minden erőmmel ezen dolgozom!