2020. 11. 18.
Bemutatjuk a szőnyi kórház tavat
A mai szőnyi kórháztó egy kisebb és két nagyobb kiterjedésű vízterületből áll össze. Benczik Attilával, a Szőnyi Dolgozók Sporthorgász Egyesület elnökével beszélgettünk az általuk gondozott területről.
- A szőnyi egyesület korábban az almásfüzitői kavicsbányát birtokolta, majd a hetvenes évek elején, a Timföldgyár ajánlotta fel azt a lehetőséget, hogy kikotorják, rendbe teszik a Selye János Kórházzal szemben lévő mocsaras, lápos területet. Így egy mederkotrás jóvoltából létesítettek egy tavat Szőnyben is – idézte fel a múltat Benczik Attila.
A munkálatok elvégzése után a Szőnyi Horgászegyesület cserébe átadta az almásfüzitői timföldgyárnak a kavicsbányát, és 1973-ban gondozásába vette a ma is ott látható állóvizeket és annak területét.
A tó körül vízparti növényzet alakult ki – vízbe hajló fűzfák, nád és sásfoltok - melyek természetes élőhelyet biztosítanak a halak, valamint a madár és állatvilág számára. A parton végig kisebb horgászkunyhók épültek, melyek saját tulajdonban állnak. Felépítésükre azok az egyesületi tagok kaphattak engedélyt, akik sokat tettek és tesznek a terület fenntartásáért.
Amennyiben valaki horgászni szeretne, többféle képen is megteheti. Alapvetően kétféle napijegyet árul az egyesület. Az első az úgynevezett sporthorgász jegy, amely csupán a horgászathoz ad engedélyt, a kifogott halat ebben az esetben vissza kell engedni. A másik a halas napijegy, mely engedélyezi egy darab nemeshal, valamint 2,5 kg fehér hal elvitelét. Ezenkívül, aki úgy gondolja, be is léphet az egyesületbe. A felvételi kérvény elbírálásról a vezetőség dönt.
A jövőbeni tervekkel kapcsolatban Benczik Attila elmondta, hogy tanösvényt szeretnének a tó körül kialakítani. A pályázatot kidolgozták, jelenleg a lehetőséget várják, hogy a tendert mihamarabb beadhassák. A másik terv a tó-rekonstrukció és a partvédelem kialakítása.
A halak telepítése folyamatosan zajlik. A nagy tóban különös hangsúlyt fektettek a csuka telepítésére, a kisebben pedig süllő ivadékokat próbálnak szaporítani. A vizekben ugyanakkor megtalálhatók az őshonos magyar tavi halak is, úgy, mint a ponty, a kárász, a keszegfélék, a dévér, az amur, valamint a felsorolt ragadozókon kívül a szürke és a lesőharcsa is.
- Abszolút rekordot nem tartunk számon, azonban kiemelnék egy fontos fogást, hiszen nemrég egy 85-90 kg közötti harcsa is terítékre került. Vannak tehát szép halak a vizeinkben, amiért érdemes eljönni hozzánk! – zárta gondolatait Benczik Attila.
- A szőnyi egyesület korábban az almásfüzitői kavicsbányát birtokolta, majd a hetvenes évek elején, a Timföldgyár ajánlotta fel azt a lehetőséget, hogy kikotorják, rendbe teszik a Selye János Kórházzal szemben lévő mocsaras, lápos területet. Így egy mederkotrás jóvoltából létesítettek egy tavat Szőnyben is – idézte fel a múltat Benczik Attila.
A munkálatok elvégzése után a Szőnyi Horgászegyesület cserébe átadta az almásfüzitői timföldgyárnak a kavicsbányát, és 1973-ban gondozásába vette a ma is ott látható állóvizeket és annak területét.
A tó körül vízparti növényzet alakult ki – vízbe hajló fűzfák, nád és sásfoltok - melyek természetes élőhelyet biztosítanak a halak, valamint a madár és állatvilág számára. A parton végig kisebb horgászkunyhók épültek, melyek saját tulajdonban állnak. Felépítésükre azok az egyesületi tagok kaphattak engedélyt, akik sokat tettek és tesznek a terület fenntartásáért.
Amennyiben valaki horgászni szeretne, többféle képen is megteheti. Alapvetően kétféle napijegyet árul az egyesület. Az első az úgynevezett sporthorgász jegy, amely csupán a horgászathoz ad engedélyt, a kifogott halat ebben az esetben vissza kell engedni. A másik a halas napijegy, mely engedélyezi egy darab nemeshal, valamint 2,5 kg fehér hal elvitelét. Ezenkívül, aki úgy gondolja, be is léphet az egyesületbe. A felvételi kérvény elbírálásról a vezetőség dönt.
A jövőbeni tervekkel kapcsolatban Benczik Attila elmondta, hogy tanösvényt szeretnének a tó körül kialakítani. A pályázatot kidolgozták, jelenleg a lehetőséget várják, hogy a tendert mihamarabb beadhassák. A másik terv a tó-rekonstrukció és a partvédelem kialakítása.
A halak telepítése folyamatosan zajlik. A nagy tóban különös hangsúlyt fektettek a csuka telepítésére, a kisebben pedig süllő ivadékokat próbálnak szaporítani. A vizekben ugyanakkor megtalálhatók az őshonos magyar tavi halak is, úgy, mint a ponty, a kárász, a keszegfélék, a dévér, az amur, valamint a felsorolt ragadozókon kívül a szürke és a lesőharcsa is.
- Abszolút rekordot nem tartunk számon, azonban kiemelnék egy fontos fogást, hiszen nemrég egy 85-90 kg közötti harcsa is terítékre került. Vannak tehát szép halak a vizeinkben, amiért érdemes eljönni hozzánk! – zárta gondolatait Benczik Attila.
