Kiváló állapotban megmaradt ókori pincét tártak fel a régészek Komáromban, az egykori katonaváros, Brigetio területén. A föld alatti építmény csatornázási munka során bukkant elő.

Számadó Emese, a Klapka György Múzeum igazgatója kiemelte, városunk keleti felében tavasz óta folynak munkák. A csőfektetések nyomvonala keresztülvezet a római kori Brigetio legio-táborán és az azt körülvevő katonaváros területén. A munkákat a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt. koordinálásban a Komáromi Klapka György Múzeum és az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének munkatársai nyomon követik, és - a kivitelezést végző céggel szorosan együttműködve - már eddig is több szakaszon dokumentáltak fontos római kori épületeket és emlékeket.

Számadó Emese szerint várható volt a leletanyag felbukkanása, megtalálása, de hogy ennyire jó megtartású építményt sikerült feltárni, az a szakembereket is meglepte.

Bartus Dávid, egyetemi docens elmondta, a 4 x 3,5 méteres, 2 m mély római kori pincére a Szabadság utcában bukkantak. Bár az építmény keleti irányban túlnyúlt a tervezett csatorna nyomvonalán, az ottani telek tulajdonosának az engedélyével lehetőség nyílt annak teljes feltárására.

A régész kiemelte, a most megtalált helyiség már a negyedik hasonló föld alatti építmény az ókori Brigetióból. Korábban már 2008-ban és 2014-2015-ben is tártak fel hasonlókat a szőnyi vásártéren, még Borhy László professzor vezetésével. Mindegyik pincének volt valami különlegessége.

„Az egyik helyen bronz dísz sisakot találtunk, volt, máshol a lépcsőzet nyomai maradtak meg rendkívül jó. A most megtalált pincének az a különlegessége, hogy elképesztően jó állapotban sikerült feltárni. A vakolt falú helyiséghez falépcső vezetett le, déli oldalán pedig két világítóablak adott némi fényt. A vakolatban jól megfigyelhetőek az egykori fapolcok felfüggesztéseihez tartozó nyílások és födémhez tartozó gerendafészkek nyomai. A feltárások során megtaláltuk a pince beszakadt tetejének maradványait is, amely alatt több kerámia tárolóedény is megmaradt. A födém alól előkerült a helyiség zárható faajtajának vas zárszerkezete. A Kr. u. 2-3. századra keltezhető pince mellett díszes falfestményekkel és stukkókkal díszített épület húzódott. Miután a helyiség teteje még az ókorban beszakadt, a mellette álló épület falfestményekkel borított, stukkókkal díszített vályogtégla falainak egy része az épület tetőzetével együtt dőlt bele, így azok is előkerültek a feltárások során.„

Bartus Dávid hangsúlyozta, még brigetioi viszonylatban is sok falfestményt tártak fel, ezek közül kiemelkedik ásatás egyik legszebb lelete, egy különlegesen épen maradt, női arcot ábrázoló falfestmény-részlet is.

Az ásatás során kézi munkaerővel 20 köbméter földet lapátoltak ki aprólékosan. A munka során dokumentálták, bemérték a rétegeket. A falfestmények felszedésével is lépésről-lépésre, centiméterenként haladtak előre két héten keresztül, majd két méter mélységben elérték a pince alját.

A következő napokban drónnal és fényképezőgéppel fotózzák körbe a területet, geodéziai műszerekkel bemérik és ezek alapján virtuális, három dimenziós rekonstrukciót készítenek, hiszen a pincét vissza kell temetni.

Számadó Emese és Bartus Dávid hangsúlyozták, bíznak abban, hogy a terület a Világörökség része lesz, és akkor lehetőség nyílik a helyszíni bemutatásra is. Addig is a várhatóan jövő nyáron megnyíló új Klapka György Múzeumban virtuálisan bemutatható lesz a leletanyag.