Díjátadó és gála<br>a magyar kultúra napja alkalmából

2020. 01. 23.
Díjátadó és gála
a magyar kultúra napja alkalmából

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. A Városházán az ünnepi alkalomból rendezett gálaműsorral egybekötött díjátadó is nemzeti imánk közös eléneklésével vette kezdetét, a Komáromi Katolikus Kórus közreműködése mellett.

Városunk képviselő-testülete 2012 óta adományoz díjat a helyi kulturális élet elismert szereplőinek. A megbecsülést szimbolizáló magyar kultúra napi kézszorításban eddig 15 jeles komáromi személy, valamint egy együttes részesült.

Az idei rendezvény alkalmából, amelyen az észak-komárom városvezetés is tiszteletét tette, további két díj, illetve egy dr. Molnár Attila polgármester és Hajnal Dóra, a Humán ügyek bizottságának elnöke kezdeményezésére alapított új ifjúsági elismerés is gazdára talált. A Komárom Város Kultúrájáért Díjat ez évben Vörös Máté népzenész, és Gál László Latinovits-díjas versmondó, míg a Nagy Judit komáromi képzőművész által készített Komárom Város Ifjú Tehetsége Díj plakettet Ficsura Leon, az Egressy Béni Alapfokú Művészeti Iskola növendéke vehette át.

A díjátadót követő gálát a tavalyi Fölszállott a páva című televíziós népzenei tehetségkutató élő adásába bejutott az Ördöngős Népzenetanoda tanítványaiból verbuválódott együttes előadása nyitotta. Horsa István népzenész és Korpás Éva népdalénekes tanítványai, így Janovszki Csenge (ének), Kozma János (hegedű), Méhes Mihály (kontra), Horsa Borbála (cselló), Méhes Gergely (bőgő), ezúttal egy ördöngösfüzesi összeállítást hoztak. A műsort a Garabonciás Néptáncegyüttes, illetve az Árgyélus Zenekar, Gál László Latinovits-díjas versmondó, az Egressy Béni Alapfokú Művészeti Iskola előadói, Bedecs Ilona népdalénekes, valamint Nagy T. Dávid, Nagy Dominik, Pusztai Máté és Joó Bence jazz formációja is színesítette. A Városházán a gálával egyidőben “Egy állvány, egy alkotó!” mottóval kiállítás is nyílt, amelyen komáromi alkotók mutatkoztak be.

Szintén a magyar kultúra napja alkalmából lépett fel városunkban Udvaros Dorottya Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, aki a Jókai moziban tartott felolvasóestet Ady és Pilinszky válogatott műveiből. A zeneiskolában magyar művek szóltak a pódiumon, az Őrzők formáció a Dózsa György Művelődési Házban állt színpadra, míg a legkisebbek a Magyar Népmese Színház Mirkó királyfi című darabjának örülhettek.

Vörös Máté

Évek óta sokat tesz a magyar népi hagyományok őrzéséért, ápolásáért. Igaz, környezetmérnöki végzettsége nem éppen a zenei pályát támogatja, de szabadidejét szívesen fordította és fordítja ma is a magyar népi hangzásvilág felfedezésére, autentikus közvetítésére. Tizenévesen kezdett el foglalkozni a gitárral és dobbal, majd később a komáromi zeneiskola berkeiben négy éven keresztül tanult klasszikus gitár szakon. A kamarazenekari órákon ízlelte meg először az együtt muzsikálás örömét.

Vörös Máté a magyar népi kultúra elhivatott őrzője volt táncosként is hosszú évekig a Garabonciás Néptáncegyüttesben, ahová az egyetemi évek alatt is visszajárt, számos sikeres néptáncfellépést, szólótánc verseny eredményt könyvelhet el, a formációval több ízben szerepelt hazai és külföldi színpadokon.

A néptánc világától nem szakadt el teljesen, több éve tagja az Ördöngős Népzenetanodának, ahol Horsa István népzenész, alapító is felfigyelt kivételes tehetségére, szorgalmára, így népzenészként, kontrásként folytatódott művészeti életútja. Az apáról fiúra szálló falusi hagyománnyal azonosulva, kotta nélküli oktatás keretében tanulta ki a hangszer csínját-bínját. A tanulóévek után a Halmos Béla-díjas mester beválasztotta tanítványát a Horsa Bandába, mely azóta rendkívüli sikereket ér el hazánkban és külföldön egyaránt.

Több zenei lemezen muzsikál brácsásként. Számos alkalommal játszott a Zeneakadémia, a Budai Fonó, vagy az Országos Néptánfesztivál színpadán, hallhatták az A38 hajón, hazai és nemzetközi fesztiválokon.

Részese volt a híres nótafa: Hideg Anna erdélyi népdalénekes kimeríthetetlen tudástárából összeállított dalos gyűjtemény bemutatásának. Több alkalommal koncertezett brácsásként Hideg Annával. 2010 óta játszik három húros kontrán, főleg különböző mezőségi zenéket, amelyek autentikus formában szólalnak meg előadásában.

A magyar népzenét számos országban népszerűsítette: többek közt Törökországban (A magyar külügyminisztériumon keresztül törökországi meghívásra: Isztambulban, Rodostóban), Csehországban, Szlovákiában, Romániában is. Nyaranta táborokban oktató, táncházakban muzsikus. A fiatal tehetséget a hagyományőrzés is érdekli: többször szerepelt az Egri Középkori Piac eseményén, résztvevője volt a Tatai Patara és a Visegrádi Palotajátékoknak is.

Gál László

A felvidéki Komárom szülötte. Eddigi életútjában fontos szerepet játszik a haza iránti hűség, a hazaszeretet, a magyarság iránti elkötelezettség, amit a művészet nyelvén is igyekezett mindig kifejezni. Rendkívüli orgánummal megáldott szavaló, kivételes előadó.

2008-ban diplomát, 2010-ben pedig doktori oklevelet szerzett a komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karán. Tevékenykedett Komáromban püspöki káplánként, majd 2010-ben a Gömöri Egyházmegyében öt gyülekezetet szolgált.

2011-ben megalapította a Hagyaték Polgári Társulást, amely öt esztendőn át aktívan működött számos hagyományőrző és kulturális alkalmat szervezett meg. 2016-ban a lelkészi szolgálatot felfüggesztette. Két éve a Komáromi Polgármesteri Hivatal projektirodájában tevékenykedik.

A kultúra iránt már diák kora óta érdeklődik, elkötelezettségét a kultúra területén kiemelkedő eredményekre válthatta: két alkalommal volt nyertese a Baróti Szabó Dávid Nemzetközi Szavalóversenynek, egy alkalommal a Tollas Tibor Országos Versmondó Versenynek, illetve a Latinovits Zoltán nevével fémjelzett versmondó versenynek. A Ratkó József nevét öregbítő országos megmérettetésről az első helyezés mellett a közönség-díjat is elhozta, valamint a zsűri különdíját is elnyerte.

A vers és prózamondásban elért eredményeiért és tevékenységeiért 2004-ben a Magyar Versmondó Szövetségtől Latinovits-díjat vehetett át.

2014-ben a kulturális és hagyományőrző munkásságáért kiérdemelte a Magyar Történelmi Vitézi Rend Keresztjét.

Gál László számos fellépést vállal és teljesít közönségsikerrel a család és a munka mellett. Irodalmi jártassága vitathatatlan. Értékes szellemi adomány részéről, hogy gazdagítja a város rendezvényeit szavalataival. Évekig tevékenyen segítette sikerhez a Magyarock Dalszínházat, prózai előadóként, énekesként egyaránt. Nemrégiben pedig az általa alapított Örzők formációban (Kreft-Horváth Márkkal) ér el kiemelkedő sikereket.

Ficsura Leon

5 éve a Komáromi Egressy Béni Alapfokú Művészeti Iskola kitűnő tanulója. Hangszeres tanulmányait 3 éve kezdte Szabó Ferenc tanár úr irányításával. Ez idő alatt mindvégig kiemelkedett lelkiismeretes munkájával, kitartó szorgalmával és tehetségével. Munkája mindig megbízható és magas színvonalú.

A növendékhangversenyek lelkes fellépője. Szívesen vesz részt városunk ünnepi eseményein, rendezvényein is. Számtalan művészeti verseny aktív résztvevője, amelyeket komoly eredményekkel teljesít. Motivált egyéniség, az új ismeretek iránti kíváncsiság jellemző rá. Érdeklődése rendkívül széleskörű, de mára egyértelműen kiderült, hogy a művészetek és azon belül a komolyzene áll hozzá a legközelebb. Szaxofonjátéka több ízben is lenyűgözte a közönséget, és a szakmai zsűrit egyaránt. Szívesen vesz részt a közösségi munkában, a Pro Urbe-díjas Egressy Fúvószenekar tagja.

2019-es eredményei: VI. Köles István Országos Szaxofonverseny, Békéscsaba - III. helyezés, VII. Országos Szaxofonverseny, Pomáz- 1. korcsoport II. helyezés, Sistrum Regionális Szaxofon Verseny, Szombathely - arany minősítés, Menner Bernát Szólóhangszeres Verseny: 1. helyezés, XII. Komárom- Esztergom Megyei Fafúvós Fesztivál: kiemelt arany minősítés.

Galéria: A Magyar Népmese Színház - Mirkó királyfi