2018. 07. 05.
Emlékplakettel ismerték el Gábor Klára munkásságát
A Magyar Népművelők Egyesületétől Gábor Klára egyesületi plakettet vehetett át kiemelkedő szakmai munkájáért és szakmai közösségszervező tevékenységéért. A komáromi népművelő a molekulák világát cserélte a népi kultúrára annak idején.
A Magyar Népművelők Egyesületénkek XXXV. vándorgyűlésén vehette át Asszonyi Tamás Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrász- és éremművész magvetőt ábrázoló plakettjét Gábor Klára, akit megyénkben leginkább a Garabonciás Folklór Egyesület vezéralakjaként ismerhetünk, de azt talán már kevesebben tudják, hogy ő indította el a Kultúrházak éjjel-nappal országos rendezvénysorozatot is.
Ahogy az elismerés átadásakor elhangzott, az oroszlányi születésű Gábor Klára fiatalként még vegyésznek készült, középiskolás éveit Veszprémben töltötte, de hamar ráébredt: a humán tárgyak és a népművészet világa jobban érdeklik, mint az atomok és molekulák rendszere. Persze már ekkor sem volt ismeretlen neki a népi kultúra, hiszen a bányászvárosban általános iskolásként Virág Miklósné tanítványa volt. Alig töltötte be a tizennyolcat, meg is szerezte a néptáncoktatói képesítést, majd a hetvenes évek végén a Veszprém megyei művelődési központ népművelő gyakornoka lett, majd később Komáromba került, ahol a város táncegyüttesének vezetése is a feladata volt közel két éven át.
– 1981-ben Pécsre költöztem. A néprajzi múzeumban először gyűjteménykezelőként, majd múzeumi népművelőként dolgoztam, tanfolyamokat, rendhagyó órákat és játszóházakat szerveztem. Emellett a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem főiskolai karán magyar-népművelés szakon tanultam – idézte fel élete következő állomását Klára, aki 1986-ban Tatabányán, A Közművelődés Házában kezdett dolgozni, mint népművelő, folklór szakelőadó. Innen vezetett az útja ismét Komáromba, ahol 1987-ben, az ő irányításával a zeneiskolában elindult a néptánc-tagozat.
Szépen kinőtte magát a Garabonciás
A kilencvenes évek elejére már 120 taggal működött az 1986-ban alapított Garabonciás Táncegyüttes, és közben Klára is Komáromba költözött a családjával. Három gyermekük azóta kirepült a családi fészekből, jelenleg második unokájuk érkezését várják férjével. 1991-ben a néptáncos tevékenységéért megkapta a Népművészet Ifjú Mestere címet. Ugyanebben az évben pályázta meg a komáromi Csokonai Művelődési Központ igazgatói állását, amelyet 15 éven át töltött be.
A város életében meghatározó, nagy jelentőségű programok és projektek kötődnek a nevéhez. Az ő kezdeményezésére született meg a Híres Komárom… című történelmi színjáték, amelyet nyolc éven keresztül mutattak be, valamint az András-napi vigasságok is, amelyet azóta is minden évben megrendeznek. Az utóbbi években Észak-Komárom a helyszíne a folklór gálának, amelynek visszatérő vendége a tatai Pötörke is. Részese volt olyan rendezvénysorozatok indításának mint a Komáromi Téltemető és a Komáromi Napok, de aktív részese volt 2000-ben és 2001-ben a Millenniumi Sokadalom eseményeinek is, amelyért bronz, majd arany emlékérmet is kapott.
(kemma.hu)
A Magyar Népművelők Egyesületénkek XXXV. vándorgyűlésén vehette át Asszonyi Tamás Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrász- és éremművész magvetőt ábrázoló plakettjét Gábor Klára, akit megyénkben leginkább a Garabonciás Folklór Egyesület vezéralakjaként ismerhetünk, de azt talán már kevesebben tudják, hogy ő indította el a Kultúrházak éjjel-nappal országos rendezvénysorozatot is.
Ahogy az elismerés átadásakor elhangzott, az oroszlányi születésű Gábor Klára fiatalként még vegyésznek készült, középiskolás éveit Veszprémben töltötte, de hamar ráébredt: a humán tárgyak és a népművészet világa jobban érdeklik, mint az atomok és molekulák rendszere. Persze már ekkor sem volt ismeretlen neki a népi kultúra, hiszen a bányászvárosban általános iskolásként Virág Miklósné tanítványa volt. Alig töltötte be a tizennyolcat, meg is szerezte a néptáncoktatói képesítést, majd a hetvenes évek végén a Veszprém megyei művelődési központ népművelő gyakornoka lett, majd később Komáromba került, ahol a város táncegyüttesének vezetése is a feladata volt közel két éven át.
– 1981-ben Pécsre költöztem. A néprajzi múzeumban először gyűjteménykezelőként, majd múzeumi népművelőként dolgoztam, tanfolyamokat, rendhagyó órákat és játszóházakat szerveztem. Emellett a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem főiskolai karán magyar-népművelés szakon tanultam – idézte fel élete következő állomását Klára, aki 1986-ban Tatabányán, A Közművelődés Házában kezdett dolgozni, mint népművelő, folklór szakelőadó. Innen vezetett az útja ismét Komáromba, ahol 1987-ben, az ő irányításával a zeneiskolában elindult a néptánc-tagozat.
Szépen kinőtte magát a Garabonciás
A kilencvenes évek elejére már 120 taggal működött az 1986-ban alapított Garabonciás Táncegyüttes, és közben Klára is Komáromba költözött a családjával. Három gyermekük azóta kirepült a családi fészekből, jelenleg második unokájuk érkezését várják férjével. 1991-ben a néptáncos tevékenységéért megkapta a Népművészet Ifjú Mestere címet. Ugyanebben az évben pályázta meg a komáromi Csokonai Művelődési Központ igazgatói állását, amelyet 15 éven át töltött be.
A város életében meghatározó, nagy jelentőségű programok és projektek kötődnek a nevéhez. Az ő kezdeményezésére született meg a Híres Komárom… című történelmi színjáték, amelyet nyolc éven keresztül mutattak be, valamint az András-napi vigasságok is, amelyet azóta is minden évben megrendeznek. Az utóbbi években Észak-Komárom a helyszíne a folklór gálának, amelynek visszatérő vendége a tatai Pötörke is. Részese volt olyan rendezvénysorozatok indításának mint a Komáromi Téltemető és a Komáromi Napok, de aktív részese volt 2000-ben és 2001-ben a Millenniumi Sokadalom eseményeinek is, amelyért bronz, majd arany emlékérmet is kapott.
(kemma.hu)
