2018. 01. 24.
A magyar kultúra mi magunk vagyunk

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban, ezen a napon tisztázta le nemzeti imánkat, a Himnuszt. Idén Szalóczy Pál Kazinczy-díjas előadóművész Márai Sándor Márai Ég és föld című 1942-es művéből adott önálló estet a Jókai moziban, ugyanitt került sor a Komárom Város Kultúrájáért Díjak átadására is. A műsorban Medveczky Szabolcs zeneszerző és a Történelmi Egyházak Ökumenikus Kórusa működött közre.

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

A Jókai moziban tartott esten Hajnal Dóra műsorvezető bevezetőjében így fogalmazott:

„Mit ér a magyar szó? Mit ér a magyar bölcső? A magyar táj, amit annyi tollforgató becézgetett maradandó szavakkal. Mit ér a magyar kultúra?

Csak annyit ér, amennyi: mi magunk vagyunk. A magyarságunkat, az identitást, a hovatartozásunkat a világban. Az emlékeinket, a hagyományainkat, a bennünk élő évezredes élni akarást, anyáinkat és apánkat is jelenti. Mindent jelent, mert meghatároz és kifejez bennünket.„

A magyar kultúra napját mi sem köszönthetné méltóbban, mint azok munkájának méltatása, akik városunk kulturális életének mozgatói, szereplői, illetve szervezői. Akik mindent megtesznek azért, hogy a kultúra szinte minden ágával helyben megismerkedhessen a város lakossága. Az ő elismerésükre hozta létre az önkormányzat a Komárom Város Kultúrájáért Díjat.

A kitüntetést ebben az esztendőben Menyhárt László, az Egressy Béni Alapfokú Művészeti Iskola ütőtanára és Mózes László fafaragó, a Móra Ferenc iskola tanára vehette át dr. Molnár Attila polgármestertől.

A városi ünnepségen túl több helyszínen is szerveztek magyar kultúra napi műsort január 22-én és 23-án. A hét elején előbb a gyermekkönyvtárba invitálták a legkisebbeket mesés-zenés-táncos produkcióra, majd a tavalyi évhez hasonlóan idén is ünnepi hangversenyt adott az Egressy Béni Alapfokú Művészeti Iskola, január 23-án pedig a Közösségi Házban a Ládafia Bábszínház mutatta be az Együgyű Mihók című népmesét az óvodásoknak.

Menyhárt László
ütő tanár

Menyhárt László négy évtizede tanít a komáromi Egressy Béni Zeneiskolában. Az ütőhangszerek tanítását kiemelkedően magas színvonalon végzi, zenepedagógiai munkája példamutató.
Növendékei a legrangosabb fesztiválok, versenyek résztvevői, megyei és országos szinten is elismertek. Kitűnő nevelő-oktató munkáját dicséri, hogy hivatásként több növendéke is a zenei pályát választotta. Nagy büszkesége az Udu People ütő kamaracsoport, akik a zeneiskola falait kinőve önálló együttest hoztak létre, és aktív résztvevői Komárom város neves rendezvényeinek.

Rendszeresen publikál, hangszerel, komponál és a Sistrum Ütőegyüttes művészeti vezetőjeként országos elismerést szerzett. Lektorálta az Apáczai Könyvkiadó tankönyveit és az 1990-es években, mint a győri Harmónia Művészeti Iskola zenei igazgatója része volt a digitális technika által kifejlesztett zeneiskolai nyilvántartó program kidolgozásában, s annak kiteljesedése elősegítésében.

Előadóművészi kvalitásait is rendszeresen megmutatja a komáromi közönségnek, lelkes résztvevője a tanári hangversenyeknek.

2003-ban kiváló zenepedagógus oklevéllel tüntették ki Győrben a Harmónia Művészeti Iskola 10 éves jubileumán. 2005 júniusában Komárom város közoktatásáért végzett kiemelkedő munkája elismeréseként Komárom Város Önkormányzata Oktatási Bizottsága Díszoklevelet adományozott számára, 2015-ben pedig Komárom Város Pedagógiai díját vehette át.

Mózes László
szakoktató

1987-ben kezdett fafaragást és faesztergályozást tanulni Komáromban élő idősebb mesterektől. 1992 óta vállalkozóként bútorkészítéssel is foglalkozik, melyet magas színvonalon végez. Ezt bizonyítja, hogy 1999-ben a Vértes Expón a Kézműves Kamarától szakmai díjat kapott.

2003. augusztus 25-én kezdte pedagógusi tevékenységét a Móra Ferenc Általános Iskola és Speciális Szakiskolában.

2005 óta íjászkodik, jurtával különböző fesztiválokon, iskolai rendezvényeken, családi napokon, gyermektáborokban tart bemutatókat, kézműves foglalkozásokat. 2008 óta a Magyar Amatőr Faesztergályos Egyesület tagja. Érdeklődik a kísérleti régészet és a régi kézműves mesterségek, feledésbe merülő módszerek iránt. Jelenleg is egy régi pásztorfaragási technikával, lélekmadár készítéssel foglalkozik.

Az intézményben az asztalosipari szerelő tanulók gyakorlati szakoktatója. Nagy türelemmel tanítja a fiatalokat. 2010-től a Tempus Közalapítvány Leonardo da Vinci, majd Erasmus+ mobilitási pályázataira kollégáival közösen, rendszeresen magas színvonalú szakmai anyagot nyújtott be, és valósította meg a hozzá kapcsolódó gyakorlatot Erdélyben. A 2010-ben megvalósított „Fafaragástól a bútorkészítésig” című pályázatuk Nemzetközi Együttműködés a Kultúráért Nívó díjas projekt lett. 2015. évi Pályaválasztási kiállításon „A legjobb szakmai sziget” díját kapta a faesztergályos bemutatója elismeréseként. Tanítványai több alkalommal sikeresen szerepeltek a Szakma Kiváló Tanulója Országos Versenyen.

Galéria: A magyar kultúra mi magunk vagyunk