2017. 10. 24.
Komáromi alakulatok az I. világháborúban

A fenti címmel szervezett nemrég konferenciát a Klapka György Múzeum. Az intézmény ezzel a programmal a múzeumok őszi fesztiváljához és az I. világháborús centenáriumi megemlékezésekhez csatlakozott. Az eseményre elsősorban a helyi középiskolák diákságát várták az Arany 17-be.

Előadást tartott Számadó Emese, a múzeum igazgatónője, Udvady Péter, a Jókai Mór Gimnázium tanára, Pokornyi Gábor, a múzeum munkatársa és dr. Kozma Endre. Komárom a 19. század végén, a 20. század elején egy tipikus monarchia-beli kisváros volt, ahol a katonaság és a civil lakosság jól megfért egymással, sőt ez a kapcsolat mindkét fél számára gyümölcsöző volt.

- Az 1910-es népszámlálási adatok szerint Komárom lakossága 22 ezer fő volt, a katonaság létszáma 3500 körül mozgott. A város volt a 31. honvéd gyalogezred központja. A katonák igénybe vették a kereskedők, az iparosok szolgálatait, tele voltak a szórakozóhelyek, a vendéglők. Gyakran tartottak bálokat, a katonazenekar rendszeresen koncertezett. Persze az együttélésnek hátrányai is voltak, a naponta zajlottak hadgyakorlatok, éles lőszerrel, sokszor lezárták a területeket és nem lehetett szabadon építkezni - mondta Számadó Emese, aki hozzátette, a várost 1919 és 1922 között helyettes polgármesterként vezető Tóth Zsigmond a 31. gyalogezred tagja volt. A hivatalnok a fronton megsebesült és később, 1928-ban ez a sérülés okozta közvetett módon a halálát. Tóth Zsigmond verseket is írt, ezek kötetbe gyűjtve jelentek meg később.

Udvardy Péter előadásából a közel 100 fős hallgatóság megtudhatta többek közt az, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia alapvetően két haderőnemből épült fel, a szárazföldiből és a víziből. A katonaság berkeiben a fegyelem és az erkölcsi értékrend magas szinten jelen volt, azonban a környező országok magasabb hadállománnyal és technikailag jobban felszerelt hadsereggel rendelkeztek. A hadállomány 1,8 millió főből állt, ennek egyharmadát Magyarország szolgáltatta.

Dr. Kozma Endre a császári és királyi I/6. komáromi árkászszázad Pasubiónál történt bevetéséről beszélt, míg Pokornyi Gábor a magyar hadifoglyokról és Veér András zászlós sorsáról tartott előadást.

- Ez a konferencia az első állomása volt annak a nagyszabású kiállításnak, amit 2018 áprilisában nyitunk majd meg a múzeumban. Ehhez már most várjuk azon komáromiak jelentkezését, akik dokumentumokkal, fotókkal, tárgyakkal tudnák színesíteni a tárlatot - mondta Számadó Emese.

Galéria: Komáromi alakulatok az I. világháborúban