Hírek
A Klapka György Múzeum harmadik alkalommal csatlakozott az idegenvezetők világnapjához. Az érdeklődőket ezúttal Komárom őskorába kalauzolták vissza, hiszen városunk Kr.e. 1800 körül már lakott településnek számított. Ugyan egységes lelőhely nincs, számtalan töredék azonban előkerült. A múzeum rendezvényén Kisné Cseh Julianna régész tartott előadást.
Az őskor igen tág időtartamot jelöl, meghatározhatatlan népek, népcsoportok kulturális hagyatékát őrzi. Az emberré válás időszakától, vagyis az utolsó jégkorszaktól az első írott források megjelenéséig tartott.
- Komárom területe kiváló földrajzi adottságainak, elsősorban a Dunának köszönhetően letelepedésre alkalmas terület volt, így Kr.e. 1800 óta folyamatos megtelepedésnek lehetünk tanúi. Az őskőkorból vagy pattintott kőkorszakból egyelőre még nem kerültek elő nyomok, de a csiszolt kőkorszak, vagyis a neolitikum időszakából már igen. A legszámottevőbb és legkiterjedtebb megtelepedés a bronzkor időszakában figyelhető meg. Ekkor az edénydíszítési technikájáról elnevezett ún. dunántúli mészbetétes edények kultúrájának népe szállta meg Szőny területét - mondta el Kisné Cseh Julianna régész. Emlékanyaguk, kőből, csontból, agyagból, fémből és üvegből készített eszközeik, szerszámaik, fazekas termékeik, fegyvereik és ékszereik a város számos pontján kerültek elő a földből. Jelentős leletre bukkantak a gát nyomvonalán végzett ásatások során, melyek közt mamutcsontok is vannak. Ezeket külön tárolóban csodálhatták meg a látogatók.