2016. 06. 06.
A nemzeti összetartozás napja Komáromban

Két országban, de egy városban emlékeztek a komáromiak a trianoni békediktátum aláírásának 96. évfordulójára. A tömeg Észak-Komáromból 96 fáklyavivő vezetésével vonult át az északi oldalról a délibe, ahol a Turul emlékműnél Koltay Gábor rendező tartott beszédet. Június 4-én a Szabadság téren pedig bemutatták a tavaly debütált zenés történelmi játékot, a Testamentumot, amely Alapy Gáspárnak, az újraegyesített Komárom egykori polgármesterének életútján keresztül mutatja be a történelmi tragédiákkal terhelt időszakot.

Az északi és a déli városrész közös megemlékezését a dél-komáromi Endresz Csoport és az észak-komáromi Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás szervezte. A múltidézés istentisztelettel kezdődött az észak-komáromi református templomban, ahol Nagy Zsolt lelkipásztor prédikációjában elhangzott: Komárom saját testében élte meg a kettészakítottság megaláztatását és fájdalmát, hiszen a trianoni diktátum a nagy múlttal rendelkező városból két fél várost csinált. Az istentisztelet után az emlékezők a református parókia udvarán álló Trianon emlékűmhöz vonultak, amit 2010-ben a Te Ügyed Kör (T.Ü.K.Ö.R) állíttatott. Talapzatánál hat év alatt sok település nevével megjelölt követ helyeztek már el, utalva Wass Albert Üzenet haza című versének elhíresült sorára, miszerint „…a víz szalad, a kő marad, a kő marad!" Most újabb kövek kerültek ide tanúbizonyságul. A Szózat elhangzása és a Himnusz eléneklése után a tömeg 96 fáklyavivő vezetésével méltóságteljes csöndben átvonult a trianoni határon a dél-komáromi Turul- emlékűmhöz.

Szmrecsányi Boldizsár szobrászművész alkotásánál ezúttal Koltay Gábor érdemes művész, Magyar Örökség-díjas filmrendező mondott beszédet, aki hangsúlyozta: Trianon lassan száz éve vet fel kérdéseket. Sokan beszélnek a határok feletti nemzetegyesítésről, amit azonban nagyon nehéz valódi tartalommal megtölteni. Komárom azonban az elmúlt években rengeteget tett azért, hogy a határok megváltoztatása nélkül csökkentse a kettészakítottság érzését, újraegyesítse az északi és a déli városrészben élőket. A nemzeti összetartozás jegyében szervezett rendezvényen Boráros Imre Kossuth-díjas színművész mondta el Gágyor József Vallomás és Magyar Aliz Történelmi lecke Európának című versét, majd a megemlékezés a Himnusz eléneklésével és a Turul-emlékmű megkoszorúzásával ért véget.

Június 4-én, a Szabadság téren ismét bemutatták Koltay Gábor tavaly debütált nagy sikerű zenés történelmi játékát, a Magyarock Dalszínház közreműködésével színpadra állított Testamentumot. Az előadás elsősorban Alapy Gáspárról, az egykori polgármesterről szól, aki a trianoni békediktátum aláírása után felvirágoztatta a déli városrészt. Megháromszorozódott a lakosság, megnyílt a mozi és a népkönyvtár, de még magán zeneiskola is létesült. 1939-ben az újraegyesített Komárom első polgármestere lett, ő volt az egyetlen magyarországi városvezető, aki ellentmondott a zsidótörvényeknek és a deportálásoknak. 1944 nyarán nyugdíjazták, majd pár héttel később a nyilasok előbb a Csillag erődbe vitték, majd onnan Dachauba hurcolták. Alapy Gáspár a koncentrációs táborban, 1945 februárjában mártírhalált halt.

- A darab nem csupán Alapyt mutatja be, de azt a kort is, amelyikben élt. Óriási munkát végzett és személyes példát mutatott: szembe mert szállni azokkal az erőkkel, melyek a 30-as években megjelentek Magyarországon. Erre a példamutatásra, nekünk, a gyarló utódoknak nagy szükségünk van, mert erőt meríthetünk belőle a mindennapok küzdelmeihez - mondta Koltay Gábor.

Galéria: 96 év, 96 fáklya