2016. 02. 27.
A helyi adó a fejlődés egyik záloga

A város 50 legnagyobb helyi adózóját köszöntötték február 24-én a Monostori erőd Dunai bástyájában. A rendezvényen jelen volt Czunyiné dr. Bertalan Judit, térségünk országgyűlési képviselője, és dr. Kancz Csaba kormánymegbízott is. Ahogy azt köszöntőjében dr. Molnár Attila polgármester elmondta, a város fejlődését szolgálják azok a bevételek, amit a településen tevékenykedő gazdasági társaságok után befolyt összegek jelentenek.

Dr. Kancz Csaba megyei kormánymegbízott azt emelte ki, hogy a várost is érintő nagy horderejű fejlesztések sok előnyt jelentenek majd az önkormányzatnak és a vállalkozásoknak egyaránt: ez utóbbiaknak érezniük kell, hogy az önkormányzat figyelembe veszi az érdekeiket, terveiket. Azt is hangsúlyozta: fontos, hogy a gazdaság mellett a közigazgatás szolgáltató funkciója is erősödjék.



Czunyiné dr. Bertalan Judit elismerően szólt a komáromi önkormányzat tervszerű gazdálkodásáról, amelyek révén hitelek nélkül tudtak megbirkózni a válság és más okok miatt keletkező nehézségekkel, ám a tervszerű átalakításokkal például az ipari parki fejlesztések révén több új beruházás, bővítés is megvalósul a településen.



Kiemelte: kevés olyan város van, amelyik azt szeretné ha kevesebb állami támogatást kapna működésre, mert az azt jelenti, hogy több a helyi adóbevétel, de Komárom is. Czunyiné dr. Bertalan Judit rávilágított a szakképzés fontosságára is, hogy a helyi vállalkozók minél gyorsabban megtalálhassák a számukra fontos szakképzett munkaerőt.

Dr. Molnár Attila polgármester kifejtette: néhány éve a gazdasági nehézségek után fejlődési pályára állt a város. A testület az idén az elsők között, már januárban elfogadta az idei költségvetést. A település ebben az évben csaknem ötmilliárd forinttal gazdálkodhat. A helyi iparűzési adó mértéke meghaladta a 2,4 milliárd forintot, ami 300 millióval több, mint az előző évben. Dr. Molnár Attila a kiemelte a kis- és középvállalkozások jelentőségét is, amelyek szintén hozzájárultak kiegyensúlyozott gazdálkodáshoz. A továbbiakban elmondta: az adósságkonszolidáció kapcsán Komárom a maximum 200 milliós állami támogatást kapta meg, amit a helyi infrastruktúra fejlesztésére fordítanak. Kiemelte az országos jelentőségű beruházásokat, a Duna-híd építésének jelentőségét, a Csillag-erődben zajló 6,6 milliárdos beruházás idegenforgalmi szerepét és a hamarosan megjelenő TOP-os pályázatokat.



- Ugyan most Komárom 50 legnagyobb adózóját láttuk vendégül, de ne feledkezzünk meg a városunkban működő kis- és középvállalkozásokról, illetve a magánszemélyekről sem, hiszen a fejlődés nélkülük nem valósulhatott volna meg. A rendezvény nem csupán a helyieknek szól, de a kormányzatnak is, akitől nagyarányú támogatást kaptunk, a tavalyi évben mintegy 10 milliárd forintot, és örömmel mondhatom, hogy a következő 5-8 évben további több tíz milliárdos fejlesztés érkezik hozzánk - mondta el dr. Molnár Attila polgármester, aki a költségvetés irányait és lehetőségeit is felvázolta a jelenlévőknek.

Az önkormányzat és a cégek között partnerségi viszony áll fenn. Ez megmutatkozik abban, hogy a legtöbben fejlesztésekben, adott esetben több száz fős bővítésekben gondolkodnak.

- Rendkívül alacsony a munkanélküliségi mutatónk, sőt vannak olyan területek, ahol szakemberhiánnyal küzdünk. Kedvező a dél-szlovákiai régió közelsége, ahonnan további munkaerőt hozhatunk városunkba - magyarázta a polgármester.

Az észak- és dél-Komáromi partnerség más módon is megmutatkozik, például a cégek társadalmi szerepvállalásában, hiszen kulturális és sportrendezvényeket, civil szervezeteket támogatnak, de aktívan kivették részüket a 2013-as árvíz elhárításában is.

A fórumon dr. Ströcker Renáta jegyző felvázolta a településfejlesztési és rendezési terveket, és kérte a vállalkozókat, hogy március 18-áig jelezzék az önkormányzatnak vonatkozó elképzeléseiket, tapasztalataikat.

Az esemény hivatalos része után az Egressy Béni Alapfokú Művészeti Iskola pedagógusai adtak koncertet.