2016. 01. 21.
Borlovagnak lenni nemes feladat!

Az eisenstadti központtal működő Európai Borlovagrend számtalan országban megtalálható. Gyökerei a középkorba nyúlnak vissza, jogelődje a Szent György Lovagrend. Ahogy a tagok vallják, borlovagnak lenni nemes feladat. Az Esztergomban működő legátus első legátjával, a komáromi Bondor Lászlóval beszélgettünk.

Az Európai Borlovagrend ősi, nemes és értékőrző. Megtalálható Ausztriában, Németországban, Svájcban, Spanyolországban, Törökországban, Görögországban, Szlovákiában, Csehországban, Romániában, Horvátországban és Magyarországon.

A hazai központ, vagyis a konzulátus, Győrött működik, a legátus Esztergomban. Ez utóbbinak 35 tagja van. A rend tagjainak feladatai közé tartozik a bor nemes tulajdonságainak megismertetése, a keresztény értékek megőrzése és karitatív tevékenységek végzése egyaránt. Mindezt politikai, felekezeti vagy gazdasági érdekekre való tekintet nélkül teszik.

- Borlovagnak lenni elegáns és felemelő érzés - vallja az Európai Borlovagrend Esztergomban működő legátusának első legátja, Bondor László. Borlovaggá válni azonban nem egyszerű folyamat. A rendbe való belépéshez két régi tag ajánlása szükséges, ezt 1 év várakozási idő előzi meg. Újabb évek kellenek a bortanácsosi cím, és az európai borbírói cím megszerzéséhez.

- A borlovaggá váláshoz el kell végezni a borlovagi akadémiát, ami Eisenstadtban, az Európai Borlovagrend központjában működik. Ismerni kell a Borlovagok Imakönyvét és a Lovagi Atlaszt, ami a viselkedési és öltözködési szabályokat tartalmazza - tudtuk meg Bondor Lászlótól, aki elmondta azt is, miből áll a borlovagok ünnepi viselete. Alapja a sötétkék öltöny világoskék inggel. A címer a zakón és az nyakkendőn is megtalálható. Ez utóbbit a rend adja. Bondor László jogosult a legátusi lánc viselésére is, ami egy piros-arany-zöld, vagyis borszínű szalagon található. A másik ünnepi viselet az arany, vagy ezüstszínű lovagi ornát. Ennek színe a beosztástól és a végzett tevékenységtől függ, ahogy a galléron a sávok száma is. A rend tagjai különböző korúak, legtöbbjük azonban 40 és 50 év közötti.

A beszélgetés során szóba került az avatási- és előléptetési ceremónia, melynek során különböző eszközöket használnak. Ezeket csak fehér kesztyűben lehet megfogni. A fából készült díszes kopogtatót mindig egy megválasztott személy viszi. Kopogással hívja fel a figyelmet a ceremónia megkezdésére.

- A kard a lovagok legfontosabb eszköze. Ezzel üti lovaggá a jelölteket a szenátus egyik tagja. Az első szintnél csak a markolat fogható meg, a második szintnél az egyik oldalra ütnek egyet, a harmadik szintnél mindkét oldalra egyet, míg a legmagasabbnál minden oldalra többet. A kupába öntik a lovagrend megszentelt borát, amiből az avatáskor mindenki iszik. Olyan ez, mint egy vérszerződés - magyarázta Bondor László.

A ceremónia végén a bort a celebráló pap issza ki a kupából, ezzel szentesítve az eseményt. A tervek szerint áprilisban Komárom is helyet ad majd egy lovagi ünnepségnek, ami a Városháza dísztermében kezdődik, a felvonulás innen indul az észak-komáromi Szent András templomban tartandó avatási ceremóniára. Az első legáttól megtudtuk azt is, hogy a jövőbeli elképzelések közt szerepel egy komáromi legátus létrehozása.