Gát, Csillag erőd, új cég az ipari parkban, új dunai híd. Dr. Molnár Attila polgármesterrel a nyári szünet után ültünk le beszélgetni!

Azzal együtt, hogy az elmúlt hetek a családról, pihenésről, feltöltődésről is szóltak, egyáltalán nem telt eseménytelenül az idei nyár, sőt, ha lehet mondani, talán még sűrűbb volt, mint az előző esztendőkben. Több olyan testületi ülést is kellett tartanunk, melyeken stratégiai döntések születtek.

Még a nyár elején volt alkalmam a megyei katasztrófavédelem, a vízügy, illetve a járási hivatal vezetésével együtt bejárni az épülő gátat. Megtekintettük a védmű teljes 4,2 kilométeres szakaszát Almásfüzitőtől, egészen a komáromi vasútállomásig. A gát lenyűgöző, impozáns látványt nyújt. Szakemberek véleményére támaszkodva bizton állíthatom, amennyiben olyan mértékű vagy azt meghaladó szintű árvíz közeledne városunkhoz, mint a 2013-as rekord volt – melyet példás összefogással sikerült lebirkóznunk – a gát minden további nélkül képes lenne medrében tartani a folyót. A komáromiak nyugodtak lehetnek, a 7 milliárdos beruházással olyan biztonságos védmű került a Duna partjára, mely mind az anyagi javakat, mind az emberéletet képes megvédeni jelentős víztömeggel szemben is.

A gát, mely uniós és kormányzati forrásból valósult meg, nem utolsó sorban Duna-partot ad városunknak, hiszen a komáromi szakasz tetején kerékpárral és gyalogosan is közlekedhetünk majd az ott kialakított sétányon, valamint a horgászegyesületek kérését is figyelembe vettük a partszakasz megközelíthetősége érdekében.

Polgármester úr, ha valaki nyitott szemmel jár, már láthatja, hogy a Csillag erődnél elkezdődtek az előkészítő munkálatok...

Így igaz, egyelőre az oda nem illő növényzet eltávolítása folyik. A nyár közepén tartott a városházán projektbemutatót az erőd átépítésével megbízott szakmai grémium. A bemutatón a tervezők mellett a városvezetés és a főépítész úr vett részt, egészen kivételes, amit ott láttunk. Tudni kell, hogy a kormányzati beruházással megvalósuló Csillag erőd-felújítás a budapesti Városliget Projekt egyik eleme, így a projektgazdáktól kapott tájékoztatás alapján mondhatom, a közbeszerzés végső stádiumába érkezett, a konkrét építkezés ez év végén, illetve a jövő év elején indulhat meg!

Engedjenek meg egy rövid kitérőt. A komáromi erődök szerepét hármas egységben tervezzük a jövőben meghatározni! Klapka György személye a hadászatot, Jókai Mór az irodalmat, míg Lehár Ferenc a zenét testesíti meg városunk szellemi palettáján. Így az erődök funkcióját is ezen hármas gondolat jegyében képzeljük el: hadászat-irodalom-zene. A jelenlegi tervek szerint a Csillag erődben a Szépművészeti Múzeum szobormásolat parkja kapna elhelyezést, ugyanakkor az erőd vezetésével, és országgyűlési képviselőnkkel Czunyiné dr. Bertalan Judittal, valamint Hende Csaba honvédelmi miniszter úr támogatásával felvetettük azt a lehetőséget, hogy a Csillag erődben hangsúlyosabban kapjanak szerepet a hadászati elemek. Annál is inkább, mivel a ’48-as forradalom és szabadságharc idején csupán ez az egyetlen erőd állt a mai formájában.

Ha már az erődről, erődökről esett szó: néhány hónapja új vezetés áll a Monostori Erőd Hadkultúra Központ Nonprofit Kft. élén.

A város szellemi és kulturális életének építése szempontjából rendkívül fontosnak tartom, hogy Vizeli Csaba személyében komáromi születésű és a városban élő ember vette át az erőd irányítását. Az erőd eddig amolyan állam, az államban működött Komáromban. Itt volt, a miénk volt, s bár nem végeztünk reprezentatív felmérést, állítom, a komáromiak harmada még soha nem járt a Monostori erődben. Azt szeretnénk elérni, hogy Komárom valóban az erődök városa legyen, és ne csupán az ide érkező turisták számára, hanem az itt élők számára is. Ezért igyekszünk időről-időre megnyitni az erőd kapuit a komáromiak előtt. Ezen törekvésünk jegyében az idei hagyományteremtő céllal életre hívott Jókai hétvégén a helyiek ingyenesen látogathatták a rendezvényt. Jövőre pedig azt tervezzük, hogy a komáromiak ingyenes tárlatvezetéseken vehetnek majd részt, megmutatjuk nekik az új Dunai bástyát, az új interaktív kiállításokat, a felújított katakombarendszert! Célunk, hogy a komáromiak teljesen magukénak érezzék az erődöt, erődöket! Ezért is igyekszünk kivinni oda programokat, olyanokat, mint a Zenés nyári esték vagy színházi előadások.

Polgármester úr, az év elején nagy volumenű szerkezeti változásokat jelentett be az önkormányzati cégek háza táján, melyek költségmegtakarítást voltak hivatottak szolgálni. A lépések beváltották a hozzájuk fűzött reményeket?

Az éves költségvetés első változatában, melyet a kollégáim elém tettek, még komoly hiánnyal kellett szembenéznünk. Elsősorban a helyi adók, azon belül az iparűzési adó csökkent drámai módon, mivel a Microsoft-Nokia cégcsoport Európából Ázsiába helyezte át a termelését. Három lehetőség állt előttünk, vagy új helyi adókat vezetünk be, és emeljük a jelenlegi mértékeket, vagy intézményeket vonunk össze, vagy a cégstruktúrát alakítjuk át!

Az első lehetőséget nem javasoltam, tekintettel arra, hogy nem akartunk még több terhet tenni a komáromiak nyakába. A másodikat is elvetettük, hiszen jól működő intézményi struktúránk van, a további karcsúsítás esetükben már a szakmai munka rovására ment volna. Így maradt az önkormányzati cégek összevonásának lehetősége. A Komáromi Kulturális, Sport és Szabadidő Nonprofit Kft. beolvadt a városfenntartással foglalkozó Saxum Kft.-be, létrehozva ezzel a Komáromi Városgazda Nonprofit Kft.-t, mely klasszikus városüzemeltetési feladatokat lát el. A következő időszakban még további összevonások, ezzel együtt pedig további megtakarítások várhatók. Jelesül a vízszolgáltatás már korábban az állami feladatok közé került, így a Vizák Kft. be fog olvadni a Távhő Kft-be, továbbá a kö-zeljövőben, mikor a lakossági távhőszolgáltatást is az állam veszi át, ez utóbbi kft. tevékenysége kiüresedik majd. Ezekkel az intézkedésekkel középtávon több százmilliós megtakarítást tervezünk elérni, de hatásukat már az idei költségvetési évben is éreznünk kell.

Ha az imént az iparűzési adóról beszéltünk, van egy örvendetes tény is, középtávon ismét jelentős bevételek származhatnak innen, hiszen nemrég új cég érkezett a városba.

A képviselő-testület a nyáron jóváhagyta a lengyel Alumetal autóipari beszállítóval kötött 10 milliárd forintos gyárépítési szerződést. Ez azért nagy szó, mivel 1998 óta nem volt zöldmezős beruházás a városban. Korábban, mikor a válság legsötétebb éveiben, 2011 körül úgy döntöttünk, hogy fejlesztjük az ipari parkot, további negyven hektárt vásárolva és közművesítve, sokan értetlenségüket fejezték ki. Akkori döntésünk azonban helyesnek bizonyult! A park további bővítése, közművesítése nélkül nem tudtunk volna új céget fogadni! A „Nokia-korszak” után kollégáimmal folyamatosan kerestük a komáromi ipari park kitörési lehetőségét, most úgy látszik, ezt az autóiparban találhatjuk meg! A park fejlesztésével szorosan összefügg a komáromi kikötő nemrég bejelentett milliárdos korszerűsítése, átépítése is, melynek szintén ezen a nyáron tettük le az alapkövét! A kikötő jelenleg teherkikötőként üzemel, ezzel a beruházással azonban be tud kerülni az országos közforgalmú kikötők közé, mely új távlatokat nyit a város infrastruktúrájában, segítve ezzel új cégek megjelenését!

Talán még soha nem volt ennyire kézzelfogható távolságban az új dunai híd megépítése!

A nyáron az Európai Bizottság elfogadta azt a csomagot, melyben mintegy 85,5 milliárd forint támogatásban részesülhet 12 magyar közlekedésfejlesztési projekt. Ezek egyike a komáromi Duna-híd. Ezzel az utolsó akadály is elhárult az építkezés elől, így jelenleg gőzerővel folyik a kiviteli tervek engedélyeztetése és a közbeszerzések lebonyolítása. A kormányzat tervei szerint a hídnak 2018-ra állnia kell, ehhez természetesen Stubendek László észak-komáromi polgármester kollégámmal minden segítséget megadunk mi is!