2015. 06. 16.
Boszorkányégetés a katakombákban
A Komáromi Klapka György Múzeum idén az országos múzeumok éjszakája program előtt egy héttel tartotta meg saját rendezvényét. Az időutazáson ezúttal a kora kereszténység katakombáiba, és a középkori boszorkányégetések kellős közepébe repülhettek vissza az érdeklődők.
- A múzeumok éjszakája témáját időszaki kiállításunk szolgáltatta. A Békesség veletek című tárlat a komáromi katolikus egyház történetét tárja elénk, ezért gondoltunk arra, hogy visszautazunk egészen a korai kereszténység időszakáig. A pincében katakombát alakítottunk ki. Sokan úgy gondolják, hogy ez a temetkezési mód a keresztényüldözésekhez kötődik, ez azonban nem így van. A magyarázat sokkal kézenfekvőbb, az ókeresztény csoportok ugyanis ezzel a módszerrel tudták megoldani a közös csontvázas temetkezést. A "pogány" rómaiak ekkor még hamvasztották halottjaikat. A legtöbb keresztény mártírt is katakombába temették a 4. században - mondta Számadó Emese, a Klapka György Múzeum igazgatónője.
A katakombák után a középkori boszorkányégetést idézték interaktív játékkal. Szerencsére a közönség soraiból kiragadott asszonyról a mérés bebizonyította, hogy nem boszorkány, így őt nem égették el.
Számadó Emesétől megtudtuk azt is, hogy az utolsó boszorkányégetésre Komárom vármegyében 1733-ban került sor.
A múzeumok éjszakáján Márta boszi konyhája sok finomsággal várta a látogatókat, olyan nyalánkságokat lehetett megkóstolni, mint például a banyalepény denevéröntettel, gilisztamix, varjúhájas ökörszempogácsa, boszorkányujj, bogárkoktél, vagy épp a kígyóbólé.
A program zárásaként Ölveczky András és Pokornyi Gábor hasonlította össze a katolikus és a református vallást.
