Június 6-án kinyíltak a Csillag erőd kapui, ahol az Endresz Csoport hetedik alkalommal rendezte meg a Duna menti hagyományőrző ünnepet. A Hon napon igazi időutazásban lehetett részünk, ehhez minden adott volt: a helyszín, a mesteremberek, a lovak és a vitézek egyaránt. A rendezvény védnöke dr. Molnár Attila polgármester volt.

Elsőként Schruff Gyula díszmű kovácsot szólítottuk meg, akinél a gyerekek mesefigurákat és ólomkatonákat készíthettek.

- A kovácsmesterség a legrégibb mesterségek egyike. Ezt a hagyományt tovább kell folytatni, csak sajnos az oktatása megszűnt, így az ember csak akkor sajátíthatja el a fortélyokat, ha egy mester segít neki. Még gyermekkoromban lettem a mesterség szerelmese, ugyanis Szomódon, ahol élek, az udvarunk végében volt egy kovácsműhely – mondta el Schruff Gyula.

A rögtönzött kis kovácsműhely mellett a honfoglalás korát idézték az Aranyszablya Történelmi Vívóiskola tagjai. Dr. Hidán Csaba László régész-történész vezetésével bemutatót tartottak, melyen szó esett az ősi magyar harcmodorról, a fegyverekről és a viseletről is.

- Viseletünket, fegyverzetünket ugyanolyan anyagból, lehetőleg ugyanolyan eljárással készítjük, mint az Árpád-korban. Rengeteg írott, képzőművészeti és régészeti lelet áll ehhez rendelkezésünkre. Rajtam látható egy 3,8 kilós edzett acélból készült sisak, tarkóvédő gyűrűkkel és bőrszíjjal, nemezre felfűzött pikkelypáncél. Eleink harcmodorára a sztyeppei nomád harcmodor volt a jellemző, kiváló lovas íjászokkal és felderítőkkel. Bemutatónk során harcolunk szablyával, buzogánnyal, fokos bárddal és lándzsával – tudtuk meg dr. Hidán Csaba Lászlótól.

Szintén a harcok világába kalauzoltak a Magyar Királyi Kardforgatók Rendjének vitézei, akik a magyar talpas harcászat alapjait és a hideg fegyvereket mutatták meg az érdeklődőknek.

- Az egyesület kilenc és fél évvel ezelőtt jött létre. A talpas harcászat azt jelenti, hogy mi gyalogosok vagyunk. A hideg fegyverek közé pedig minden besorolható, amit nem puskapor hajt. A fegyverek mozgatásához rengeteg gyakorlás, izomerő, és józan ész kell. Nem az a célunk, hogy egy adott századot mutassunk csak be, hanem az, hogy a hideg fegyverek minél szélesebb tárházával ismertessük meg az embereket, és az, hogy megmutassuk nekik, igenis büszkének kell lenniük elődeikre – mondta Viedermann Csaba rendkapitány.

A vitézek bemutatójuk során a távol- és közelharcot egyaránt szemléltették. A Csillag erődben beljebb haladva a Szőnyi Lovas Sportegyesületnek köszönhetően a gyerekek lóra pattanhattak, ezt követően pedig a Hétpróbán szerezhették meg a Hon Nap bajnoka címet.

- A gyerekek életkorának megfelelően állítottuk össze a feladatokat. Mindenki szablyatartással kezdett, aztán kedvének, ügyességének megfelelően választhatott a nép játékok közül. Volt diótörő lovacska, sajt labirintus, almafa, karikázás... A feladatok teljesítését aláírással igazoltuk, a menetlevél összes feladatának teljesítése után a gyerekeket az erőd lovagjai közt üdvözöltük – tudtuk meg Mózes Lászlótól.

Aki a rengeteg próbában, bemutatóban, feladat teljesítésben elfáradt és megéhezett, az megkóstolhatta az eredeti komáromi halászlevet. Két helyszínen, 15 literes bográcsban főtt a finomság, aminek titkát Kálazi Miklós nekünk is elárulta.

- A receptet édesanyám tanulta a Panyi-féle halászcsapattól. A halászlevet a Duna partján kis kunyhóba készítették, ahol nem volt sok eszköz. Titka, hogy krumplit teszünk bele és kevés pirospaprikát. Akkor lesz igazán finom, ha legalább tízféle halból készül. Mi ebben most felvonultatjuk a keszegféléket, de kerül bele ponty, harcsa és süllő is – árulta el a legfontosabbakat Kálazi Miklós.

A programok tárháza ezzel nem fogyott ki, a színpadon egymást váltották a fellépők, az idei vendégtelepülés Martos volt. Az erőd falánál végig kirakodóvásár húzódott, ahol csak kézzel készített portékákat vásárolhatott az ember. Mezei Rácz Ferenc gyékényfonó, kemenceépítő mester a fülezés folyamatát mutatta meg nekünk.

- A gyékényfonást ma hazánkban már csak nagyon kevés helyen űzik, Erdélyben azonban még dívik a mesterség. A gyékényt vízpartokon, lápos-mocsaras területeken lehet megtalálni. Nagyon jó és érdekes növény, kiváló szigetelő, így régen házak zsúpozásához is használták, de nagyon kényelmes fekvést biztosítanak a gyékénymatracok. Ezen kívül használati tárgyak és eszközök készíthetőek belőle – vallotta Mezei Rácz Ferenc.

A nap melege ellen adtak enyhülést a Csillag erőd belső falai, ahol tucatnyi kiállítás csalogatta a látogatókat, megnézhettük többek közt a szőnyi alkotókör, Bruncz János farfaragó mester és Anka Gergő munkáit, a Helios Fotóklub képeit, vagy a Gerecse Vasútmodellező Klub kiállítását, de bepillantást nyerhettünk az aranymosás rejtelmeibe is.

Az estét koncertek színesítették, idén a Karthago együttes zárta a Hon Napot.