2015. 04. 10.
A költészet napja városunkban

A költészet festészet is, a festészet költészet is – erről tett tanúbizonyságot városunk költészet napi programja. Az eseményen nyílt meg Orbán Ilona festőművész kiállítása, mely a hazai tájakon túl Franciaországba, és a Toszkán vidékre kalauzolt el bennünket. A megnyitó utáni zenés irodalmi esten a magyar költészet nagyjai mellett városunk költőinek versei is felcsendültek.

Orbán Ilona akvarellekből álló tárlatát egykori kolléganője és barátja, Miklós Józsefné nyitotta meg, aki elmondta, a művészt három alapvető tulajdonság jellemzi: a kíváncsiság, az odaadás és a küzdés.

- Lehet valaki nagyon okos, beszélhet akár tíz nyelven is, ha hiányzik belőle az érzelmi intelligencia, boldogtalan lesz. Az érzelmi intelligencia kialakításában a művészeteknek nélkülözhetetlen szerepük van – mondta Miklós Józsefné.

A képeken megjelent az alkotó közvetlen környezete, a kertje végében hol szelíden folyó, hol vadul áradó Concó patak, az ugyanitt pompázó virágok százai, a francia tenger, Provence és Toszkána semmihez sem fogható szépsége.

- A festészet a színek költészete. Nem is gondolná az ember, hogy mi minden kifejezhető az árnyalatok pici különbségével – véli az alkotó, Orbán Ilona, aki nagyon nehezen tudta megmutatni képeit a nagyközönségnek.

- Amikor a főiskolán kellett évente 30-40 alkotást készítenünk, azzal nem volt gondom, azokat bátran megmutattam, hiszen az volt a feladat. A saját képeimet kezdetben csak édesanyámnak tudtam megmutatni, mert úgy éreztem, hogy számomra a lelkem kitárása olyan, mintha meztelenre vetkőznék – tudtuk meg Orbán Ilonától.

Az alkotó ma már bátran kitárja lelkét, hiszen azt vallja, hogy ezek a képek az ő gyermekei, akikkel boldog és akikre nagyon büszke. A tárlat április 23-ig tekinthető meg az Arany 17. Rendezvényközpontban.

Az est további részében a helybéli költők, Földes Lívia, id. Tonomár István és Balogh László mutatkoztak be, közreműködött a Borostyán együttes és Egyed László versmondó. A program előtt Oláh Kálmán mondott köszöntőt, melyben hangsúlyozta, nincs igaza Babits Mihálynak, a líra nem halt meg, bár nagyon kevés idő jut a versekre.

- A versek átfogják egész történelmünket. A kuruc dalok tartották az emberekben a lelket 1711 előtt és után, az 1823. január 22-én megszülető Himnusz elindította a reformkort, az 1848-as forradalmat és szabadságharcot a Nemzeti dal robbantotta ki. A versek menekülést jelentenek minden diktatúra elől – vélekedett a tanár, hozzátéve, hogy a magyar a jelenlegi nyelvek közül a legkifejezőbb.

Galéria: A költészet napja városunkban