2015. 01. 29.
Szekeresgazda egyesület alakult

Egykori szekeresgazdák leszármazottai alapítottak hagyományőrző egyesületet és polgári társulást Észak-Komáromban. Céljuk a szekeresgazda hagyományok ápolása, továbbadása, megismertetése a fiatal generáció tagjaival. Szeretnének aktívan bekapcsolódni a város életébe, a különféle rendezvényeken, megemlékezéseken való részvétellel.

Mintegy harminc felvidéki, erdélyi és magyarországi szekeresgazda család leszármazottai gyűltek össze január közepén az észak-komáromi református imaház dísztermében, hogy megalapítsák hagyományőrző egyesületüket. A szekeresgazdák meghatározó társadalmi réteget alkottak Komáromban, életükről sokat megtudhatunk Kecskés László könyvéből.

- A szekeresgazdák vallásukhoz és hagyományaikhoz szorosan kötődtek. Kétkezi munkával, állattenyésztéssel, földműveléssel, hajóvontatással és fuvarozással keresték a kenyerüket, de emellett nagyon műveltek is voltak, hiszen a magyar mellett beszéltek és írtak németül és latinul is. Sokan elcsodálkoztak, ha meghallották, hogy két munkásember egymással latinul beszélget - mondta az egyesület megválasztott elnöke, Farkas Gáspár.

A szekeresgazdák reformátusok voltak, minden családban megtalálható volt a Károli-féle Biblia, a Szikszai imádságoskönyv és a komáromi kalendárium. Hitükért áldozatokra is képesek voltak. A 17.században a református templom építésekor minden szekeresgazda letépte ruhájáról az ezüstgombokat és láncokat, ezt ajánlva fel az építés költségeihez. Mindez fejenként 2,5-3 kiló ezüstöt jelentett. Sorsukat a második világháborút követő kitelepítések pecsételték meg, mivel véleményformáló közösséget alkottak, el kellett őket távolítani. A 200 családból így mindössze 15 maradt Komáromban.

A hagyományőrző egyesület egyelőre minden héten kedden találkozik az imaházban, később szeretnének kiköltözni a bástyába, illetve tervezik a találkozók bővítését is.