2015. 01. 28.
A takarékosság éve
Városunk éves költségvetésének elfogadása idején kérdeztük dr. Molnár Attila polgármestert, melyek lesznek az idei esztendő főbb irányvonalai. Melyek azok a tényezők, amik meghatározzák a városvezetés mozgásterét, és melyek azok a lehetőségek, melyek e mozgástérből adódóan Komárom jövőképét alakítják.
Többéves gyakorlat, hogy a költségvetés tervezésének idején széleskörű platformon folyik az egyeztetés. Értem ezalatt, hogy kikérjük, meghallgatjuk és figyelembe vesszük a képviselő-testület, illetve azok bizottságai, az intézményvezetők, az önkormányzati cégvezetők, valamint a helyi pedagógus szakszervezet véleményét, meglátásait, illetve mindenekelőtt a komáromiakkal való személyes találkozáson, elsősorban a fogadóórákon leszűrt tapasztalatokat is. Egykori legnagyobb adózónk tavaly őszi bejelentése óta sejtettük, hogy nem a 2015-ös lesz városunk legrózsásabb, leggondtalanabb éve. A gyár elköltöztetése okán jelentős iparűzési adóbevétel csökkenést kell elszenvednünk. Amikor kezembe kaptam a költségvetés első változatát, magam is megdöbbentem, hogy minden negatív várakozáson túlmutatott ez a csökkenő tendencia. Ez a tény sajnos nem hoz népszerű döntéseket.
A 2013-as évben városunk helyi adóbevétele közel volt a 3 milliárd forinthoz, ez a szám tavaly 1,2 milliárd forinttal apadt. További nehézség, hogy az iparűzési adó hektikussága miatt az önkormányzatot még visszafizetési kötelezettség is terhelheti, összességében tehát nem kevés kihívással kellett megbirkóznunk az idei büdzsé összeállításakor.
Mik azok az eszközök, amelyek egy ilyen súlyos helyzetben a városvezetés kezében vannak, ahhoz a város működőképessége és a költségvetés stabilitása megmaradjon?
Első körben áttekinthetjük a helyi adórendszert, hogy milyen jellegű és mértékű adók vannak bevezetve. Az Országgyűlés ugyanis felhatalmazást adott a hazai önkormányzatoknak új helyi adók bevezetésére. Ugyanakkor azt gondolom, nem akarhatjuk tovább terhelni a komáromiakat, így azt javasoltam a képviselő-testületnek, hogy ebbe az irányba semmiképp ne induljunk el! Feleslegesen nagy terhet róna a komáromi családokra egy újabb adónem bevezetése, ráadásul az általa elérhető bevételnövekmény sem érné el azt a szintet, ami ebben a nehéz helyzetben érdemben segíthetne a városon.
Másik lehetséges út lehet az intézmények átszervezése, esetleges összevonása. Tizenhét intézményünk van, ebből az óvodáknak, valamint a szociális intézményeinknek fenntartói és működtetői is vagyunk, az iskolának kizárólag a működtetése tartozik hozzánk. Itt azonban meg kell, hogy jegyezzem, 2011-ben amikor még a mainál is rosszabb helyzetben voltunk, az intézményvezetők egy emberként álltak ki mellettünk, és segítettek minket, így nem volna most korrekt a városvezetés részéről, hogy olyan intézkedéseket hozzunk, amelyek bármi módon hátrányos helyzetbe hoznák őket. Ráadásul esetükben is igaz, amit előbb mondtam, az ily módon elérhető bevételnövekmény elenyésző lenne. Így ebbe az irányba sem érdemes elindulni!
A harmadik, és egyben járható út az önkormányzati cégek átszervezése, a párhuzamosságok megszüntetése, és az ésszerűsítés. Ezen a stratégiai akcióterven dolgoznak most a bizottságok, a külső szakértők, a hivatal munkatársai és persze a testület is. Az új struktúra, melyben kevesek kivételével reményeim szerint mindenki megtalálja majd a helyét a nyár elejére állhat fel. Az átszervezés a racionalizáláson és menedzsment összevonáson túl a tevékenységek összehangolását, a kiadások visszaszorítását jelenti. Az így megtakarítható összeg több százmillió forint, mely nagymértékben hozzájárul a stabil költségvetéshez, és a város működőképességének megőrzéséhez.
Polgármester úr, a tavalyi esztendőben bejelentett nagyberuházások hogy állnak, mikor kezdődnek, és a legfőbb kérdés a komáromiak mikor vehetik birtokukba azokat?
Mielőtt rátérnék a nagyberuházásokra hadd beszéljek a kisebb volumenű, de nem kevésbé fontos helyi beruházásokról, felújításokról. A fogadóórákon, közmeghallgatásokon, körzetbejárásokon időről időre több akut probléma is felmerül az utak, járdák, utcák, közvilágítás állapotával kapcsoltban. Őszintén mondom, hogy a következő 1-2 esztendőben kevés esélyt látok arra, hogy a közérzetjavító infrastrukturális beruházok területén nagyot lépjünk előre. 2013-ban, amikor tehettük bebizonyítottuk, hogy amint anyagi lehetőségünk van rá, azonnal megtesszük a szükséges lépéseket, hogy a komáromiak komfortérzete minél inkább növekedjék. Addig is azonban, amíg ezek nem realizálódnak készülnek koncepcionális tervek az utcák, járdák, utak felújítására, újak építésére, a közvilágítás korszerűsítésére. Mindemellett persze igyekszünk pályázati forrásokat is bevonni, hogy ezek segítségével az ilyen jellegű felújításokat is sikerüljön véghezvinnünk.
Ami a nagy beruházásokat illeti, azok főként uniós és állami finanszírozásúak, melyekhez persze az önkormányzat saját eszközeiből is hozzájárul. Az épülő gátnál például a csapadékvízelvezető-rendszer megépítése a mentett részen egy az egyben a mi feladatunk. Gát ügyben egyébként épp a minap történt egyeztetés, melynek tanúsága szerint a gát az ősz elejére elkészül. Az időpont persze nagy mértékben függ a vízállástól és az időjárástól is. A gát megvalósulása után azonban valamennyi komáromi biztonságban lesz, még az olyan extrém vízállásnál is, melyet a 2013-as rekordárvíz idején mértünk.
A Csillag erőd átépítésének előkészítése gőzerővel halad. Jelenleg az engedélyezési eljárás folyik. Ha minden a tervek szerint alakul, úgy a Szépművészeti Múzeum tervezett szobormásolat parkjának kialakítása akár már az idén elkezdődhet.
Friss hír, hogy az új Duna híd engedélyezése az utolsó fázisában van. Az építkezés a magyar és a szlovák kormány szándékának értelmében jövőre indulhat, az átkelő pedig 2018-ra készülhet el.
Az ipari park területén jelenleg zajlik az uniós és kormányzati támogatással megvalósuló közművesítési program. Utak épülnek, valamint új közvilágítási és csapadékvízelvezető-rendszer lesz kiépítve. A beruházás abból a szempontból is stratégiai jelentőségű, hogy az önkormányzat fő bevételi forrása a helyi adó, melynek nagy részét az iparűzési adó teszi ki. Iparűzési adó pedig csak akkor van, ha minél több, és minél magasabb hozzáadott értéket előállító céget tudunk ide csalogatni. Tavaly ősszel jelentettük be a lengyel Alumetal gyárépítését, az utóbbi időszakban pedig további cégek érkezéséről értesülhettek a komáromiak. Köszönhető mindez az önkormányzat előremutató gondolkodásának, hogy a gazdasági válság legsötétebb éveiben is mert stratégiában gondolkodni, földet vásárolni, azt közművesíteni, ezzel pedig zöldmezős beruházókat idevonzani. A cégek érkezése nem csupán a munkahelyteremtés szempontjából fontos, hanem az iparűzési adónkat is emelni fogja, ezzel is javítva városunk gazdasági perspektíváját. Engedje meg, hogy itt köszönjem meg a nagyvállalatok, valamint a helyi kis- és közép- illetve egyéni vállalkozók továbbá magánszemélyek kiemelkedően pozitív adófizetési morálját, hiszen nélkülük nem sikerülne a költségvetést egyensúlyban tartani.
Néhány nappal ezelőtt Észak- és Dél-Komárom vezetése közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy még az eddigieknél is szorosabbra fűzik kapcsolataikat…
Ennek minden személyi feltétele adott, hiszen Észak-Komárom frissen megválasztott polgármesterével, Stubendek Lászlóval évtizedes barátság köt össze. Megválasztása után azonnal találkoztunk és megállapodtunk, hogy még inkább együtt kell működnünk a gazdasági kapcsolatok, a településfejlesztési tervek, az oktatás, a közszolgáltatások, az egészségügy, a szociálpolitika, a sport és a kultúra területén. Ezért közös munkacsoportokat állítottunk fel, illetve felelevenítjük a közös munkatestületi ülések gyakorlatát is. A városrészek munkacsoportjai a Komáromi napok tekintetében már meg is kezdték az egyeztetést. Komárom egy város, mely a Duna két partján, két ország területén helyezkedik el, hogy ezt az helyzetet minél inkább a javunkra tudjuk fordítani meg kell keresni a megfelelő uniós és állami lehetőségeket. Ezen dolgozunk most!
