Komáromban március 29-én került sor az első Városházi Beszélgetésekre, melynek témája az alkotmányozás volt. A délután meghívottjai Dr. Balsai István, az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnöke, Dr. Turi-Kovács Béla, a bizottság tagja, Dr. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Infrastruktúráért Felelős Államtitkára, térségünk országgyűlési képviselője és Czunyiné Dr. Bertalan Judit, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, országgyűlési képviselő voltak. A házigazda szerepét Dr. Molnár Attila polgármester töltötte be.

Dr. Balsai István elmondtam, hogy a fórumot megelőzően egy három órás bizottsági ülésen vettek részt, melynek témája az új alaptörvény volt. Az elnök hangsúlyozta, hogy az eredeti alkotmány 1949-ben született meg, egy olyan korszakban, mely azóta is rányomta bélyegét hazánkra. “Az alkotmányozó munka már tíz hónapja folyik, eddig több mint 70 órát szántunk a megvitatására és még előttünk áll két teljes parlamenti nap. Én bízom benne, hogy húsvétra átadhatjuk Önöknek az ország új alaptörvényét” - fogalmazott az elnök.

Dr. Turi-Kovács Béla véleménye szerint elengedhetetlen egy társadalmi, gazdasági, szemléletbeli változás, melynek az új alaptörvény az egyik fontos lépése. Kiemelte, hogy az új alaptörénynek garantálnia kell a szegények, a gyengék felemelkedését, a magyar termőföld és a víz, mint nemzeti kincs védelmét, valamint az öröklés és a tulajdonszerzés szabályozását.

Czunyiné Dr. Bertalan Judit felszólalásában leszögezte, az ország 20 éve alkotmányozásban él. “Ugyan voltak kísérletek egy új alkotmány megalkotására, ezek azonban nem jártak sikerrel”. A kormánymegbízott hangsúlyozta, hogy egy társadalmi, strukturális előmenetelre van szükség. Egy új értékrendre, melyet az alaptörvény is képvisel majd.

- Rákosiék célja a múlt teljes eltörlése volt. Az 1949-es alkotmány szövegére a szovjet nyomás volt hatással. Az elmúlt nyolc évben több olyan dolog történt, melynek a jövőben nem szabad megtörténnie. Nem engedhetjük meg, hogy növekedjen az államadósság, a hiány. A nemzeti vagyont nem lehet eltékozolni. Erre az új alaptörvény garanciát nyújt majd. Az átlagembereket pedig elsősorban azok a törvények érintik, melyek a gyakorlati, mindennapi életükre vannak kihatással. Ilyen a föld védelme, az ország saját lábra állása és az államadósság 50 % alá csökkentése. Az új alkotmány nyugat-európai jellegű lesz, melyen nem lehet majd fogást találni - vélekedett az új alaptörvényről Dr. Völner Pál.

Orbán Viktor miniszterelnök néhány nappal korábban az M1 ESTE című műsorában a következőképpen fogalmazott: “Fáj a szívem azért, hogy az emberek végül kidobták a családi szavazati jog lehetőségét". A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés alkotmányosságáról szólva elmondta: az emberek elsöprő többsége szeretné, ami azt jelenti, hogy az emberekben erősen él a rend iránti vágy. Megjegyezte, szerinte a büntetés súlyának igenis van visszatartó ereje.

Kitért arra is, hogy "azért nem szerepelt a halálbüntetés, amit többen kértek egyébként a kérdőíveken, a feltett kérdések között, mert az Európai Unióhoz való csatlakozással mi lemondtunk a halálbüntetés bevezetésének lehetőségéről. Egyébként ez a kérdés is élő kérdés, és izgatja a magyar közvéleményt". Az ön- és a tulajdonvédelemhez való jog alkotmányos rangra emelését Orbán Viktor áttörésnek nevezte.

A miniszterelnök szólt a parlamenti bizottságoktól való távolmaradásról is, amely szankcionálható lesz. A termőföld, a víz és az erdő különös alkotmányos védelméről azt mondta: ez természeti és magyartulajdon-védelmet egyaránt jelent. A vízről szólva megjegyezte: szeretnének garanciát adni arra, hogy a víz és a víz feletti rendelkezés joga is átlátható legyen, és nem kerülhet ki az állam ellenőrzése alól a vízgazdálkodás feletti ellenőrzés.

Az új alkotmányról azért nem lesz megerősítő népszavazás - folytatta Orbán Viktor -, mert ő nem a többség, hanem minden ember alkotmányát szeretné látni. Egy népszavazás esetében azonban egy többség áll szemben egy kisebbséggel - fűzte hozzá.